A Szövetség Története

Magyar Vitorlás Szövetség

A magyar vitorlás sport az 1920-as évek második felében indult robbanásszerűen dinamikus fejlődésnek. A versenyek iránti növekvő igény, a vitorlás egyesületek erősödése, a hajóosztálypolitika szervezésének szükséglete, és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének szükségszerűsége 1929-ben életre hívta a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetséget. De a szervezet megalakításának voltak fontos előzményei.

A Nemzetközi Yacht Verseny Szövetség 1907-ben alakult Párizsban. Létrehozásában szerepet játszottak az Ausztria-Magyarország küldöttei is.

1912-ben a nemzetközi szövetség felvette a Magyar Yacht Clubot tagjai közé, és megbízta a sporthatósági teendők magyarországi ellátásával. A gróf Széchenyi Emil vezette egyesület 1913-tól Királyi Magyar Yacht Club néven szerepelt.

1920-as évek végefelé

Az első világháború kitörése után a KMYC-et, ahogy a központi hatalmakhoz tartozó országok klubjait mind, kizárták a Nemzetközi Vitorlás Yacht Szövetségből, ám 1924-ben újra felvették tagjaik közé.

Magyarországon a huszas évek második felében a vitorlás sportban dinamikus fejlődés indult. Szaporodtak az egyesületek, a hajók, megkezdődtek a rendszeres versenyek. 1928-ban már indultak magyar vitorlázók az Amszetrdami Olimpián is

1929 december 3-án öt vitorlás klub - a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, és a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club - megalakította a Magyar Vitorlás Yacht Szövetséget, amelynek első elnöke gróf Széchenyi Béla lett.

1932-ben dr. Ugron Gábor lett a magyar szövetség elnöke. A következő tíz évben a magyar vitorlás sportot máig meghatározó, az európai vitorlázásban élenjáró programok indultak el. Akkoriban épültek a Balatonon a klaszikus vitorlásflották, felvirágzott a versenyélet. Akkor szervezték az első Kékszalagot, Csillagtúrát, rendszeressé váltak a nemzeti bajnokságok. 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát. 1937-ben a magyar vitorlázók főszerepet játszottak az Európai Vitorlás Szövetség megalakításában is.

A második világháború utáni helyzetben a vitorlás sport fejlődése megakadt. A sportág a diktatúra évei alatt megtűrtté vált, a fejlődéshez segítséget nem kapott.

1948-ban a vitorlás szövetséget feloszlatták, és új vezetőkkel csak Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség néven működhetett, majd 1957-ben lett újra MVSz.

A Magyar Vitorlás Szövetség a tagegyesületek szervezete, az egyes vitorlázók egyesületi tagságukon keresztül illeszkednek a rendszerbe. Megalakulása óta 2023-ig 20 elnök vezette.

Gróf Széchenyi Emil - 1929-1932
Dr. Ugron Gábor - 1932-1942
Dr. Reményi Schneller Lajos - 1942-1944
Dr. Grofcsik János - 1945-1948
Dr. Beer János - 1949-1951
Németh István - 1952-1956
Lettner Ferenc - 1957-1958
Farkas Kálmán - 1958-1963
Dr. Tarits Zoltán - 1963-1976
Dr. Trethon Ferenc - 1976-1977
Tóth László - 1978-1986
Dr. Balogh György - 1986-1992
Dr Szabó Tamás - 1992-1994
Erős János - 1994-1995
Dr. Ágoston Attila - 1995-1999
Hónig Péter - 2000-2005
Straub Elek - 2006-2012
Dr. Gál András Levente - 2012-2013
Dr. Kollár Lajos - 2013-2020
Gerendy Zoltán - 2020-2023
Haranghy Csaba - 2023-

Ma az MVSZ-nek közel négyezer tagja van. Magyarország tavain a tagegyesületek évente összesen több mint kétszáz vitorlás versenyt rendeznek. A versenyzők 50-55 különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek az országos bajnoki címekért.

A magyar vitorlázás aktívan kapcsolódik a nemzetközi versenyélethez is. A Balatonon évente négy-hat alkalommal kerül sor különféle hajóosztályokban világ és Európa-bajnokságokra, Európa Kupa futamokra.