Tuss Miklós: Rengeteg dologra megtanít

„Tulajdonképpen édesapámnak köszönhetően kerültem közel a vitorlázáshoz,  mégpedig kisgyerekként a háború előtt. Versenyezni csak később, Balatonalmádiban kezdtem el az akkori Építők klubban. Egy mára már a Balatonról kikopott, Snipe - magyarul Szalonka - nevű hajóosztályban volt egy verseny. Ezzel a hajóval kezdődött a versenykarrierem. Bár a Szalonka kétszemélyes hajó, de akkora szél volt, hogy a versenyrendezők megengedték, hárman legyünk a hajóban és így szálltam be harmadikként” – mesélt a kezdetekről Tuss Miklós.

Az idén 80 éves balatoni vitorlázók - Hrehuss György (bal oldalon), Sándor Ferenc (középen), Tuss Miklós (jobb oldalon) 

Tuss Miklós válogatott is volt, számos nemzetközi versenyen is részt vett és olimpiai csapatban tartalékként szerepelt. „Összesen négyszer nyertem Kékszalagot abszolútban” – tette hozzá Tuss Miklós. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a Kékszalag, azt mondta, mivel az édesapja alapító volt, ezért a tisztelet miatt lényegében szinte kötelezőnek tartja az indulást a versenyen. Tuss Miklós a Kékszalagról azt is elmondta, hogy mára megváltozott a helyzet. Évtizedekkel ezelőtt a koncentrációképesség, a fizikai felkészültség, a Balaton és az időjárás ismerete nagyon fontos volt. Persze a jó eredményhez kellett egy olyan hajó is, amely a sebességét tekintve az első 20-30-ba bekerülhetett, de akkor több múlott az embereken, mint magán a hajón. Ugyanakkor - mutatott rá Tuss Miklós - mostanában ez úgy néz ki, hogy a legkorszerűbb hajókon nagyobb létszámú a csapat, amelynek teljes összhangban kell dolgoznia, hogy minden stimmeljen.

„Ezzel arra szeretnék utalni, hogy a hajó megfelelő kezelése a kulcsfontosságú tényező. A modern szárnyas katamaránokat nagyon jól kell ismerni és tudni kell megfelelően irányítani” – tette hozzá. „A Kékszalagon az egyik legjobb élmény, amikor a Manuál nevű hajóval a balatonfüredi célegyenesre fordulva Tihanynál még a negyedikek voltunk, de elsőként futottunk be. Lényegében szélcsend volt, az előttünk lévő hajók próbálták megkeresni a szelet, nekünk sikerült megtalálni és így tudtunk eléjük kerülni” - számolt be arról a versenyről Tuss Miklós, utalva arra, hogy egy Kékszalagon az elejétől végi kell koncentrálni, és keresni a lehetőségeket arra, hogy hol tud a leggyorsabban haladni a hajó.

Mindennél fontosabb

Tuss Miklós azt tanácsolja a vitorlázóknak, többek között a jövőbeni Kékszalagokon indulóknak , hogy a biztonság a legfontosabb. Fel kell készíteni rendesen a hajót, a hajófényeknek működniük kell, ez nagyon fontos. Akár érdemes tartalék akkumulátort vinni. Plusz jól látható a Balatonon, ha vihar vagy zivatar jön, akkor megfelelően fel kell készülni, a mentőmellényeket fel kell venni. Az is fontos, hogy vigyázni kell a versenytársakra. Ez azt jelenti, hogy be kell tartani a szabályokat.

„A Kékszalagot úgy kell elképzelni, mint egy tömegdemonstrációt. Vagy egy tízezreket megmozgató futóversenyt. Vannak a leggyorsabbak, akik mindent megtesznek a győzelemért, nagyon sokan vannak, akik tudják, hogy nem lesznek az élmezőnyben, de fontos számukra a verseny és a részvétel. Én is a saját építésű Balaton 31-esemmel, ha jól megyek, akkor a 200. hely körül futok be, ha rosszabbul, akkor akár a 400. körül is lehetek” – mondta arról, hogy a Kékszalagon mindenkinek érdemes elindulnia, aki szereti a természetet, a Balatont, a versenyzést. „Ugyanakkor tisztelni is kell a természetet” – fogalmazott a vitorlázó.

Mire tanít?

A legendás kormányos a fiataloknak is tanácsot adott. Szerinte  a vitorlázást és a Kékszalagot is azért érdemes kipróbálni, mert nincs két egyforma esemény és verseny. „A Balaton és az időjárás mindig más. Például lehet gyenge szél vagy pöffös északkeleti.Vagy éppen hullámos víz és még sorolhatnám. Ez nagyon változatossá teszi az egészet” – fogalmazott Tuss Miklós. Azt is elmondta, hogy a vitorlázás önfegyelemre, megfelelő döntéshozatalra, csapatmunkára is tanít. Emellett fizikailag is kihívást jelent, erős szélben komoly munka a hajót kezelni. Ráadásul elméleti haszna is van, a vitorlázás számos fizikai törvényszerűségre is megtanítja az embert, hogyan dől a hajó, hogyan hajtja előre a szél, ezekkel összefüggésben hidrodinamikai dolgokra is választ ad.

Az eredeti cikkben rosszul tüntetük fel a képen szereplők sorrendjét, javítottuk, a hibáért pedig elnézést kérünk az érintettektől és az olvasóktól.)

A sorozat kövtkező részében Hrehuss György, a harmadik részben pedig Sándor Ferenc ad tanácsokat a vitorlázóknak.

A cikk eredetileg az 50. Kékszalag Erste Nagydíjra kiadott nyomtatott Kékszalag Magazinban jelent meg 2018 júniusában.

Fotó: Vincze Gábor / Compass Magazin