Az egyik elsô magyar olimpikon vitorlázó kományos, a Hungária 6 R yacht kapitánya.

1885-ben született, jogásznak tanult, majd hivatásos diplomata lett: a moszkvai királyi követségen elsô titkár, majd Isztambulban királyi fôkonzul.

Mihálkovics János édesapja, dr. Mihálkovics Tivadar komoly érdemeket szerzett a magyar versenyvitorlázás megteremtésében, klubok alapításában. Az ô nevéhez fûzôdik az elsô magyar vitorlásverseny ötlete és megszervezése is.

Mindhárom fia – Elemér, János és Árpád – szerették a vitorlázást, de a versenyzésnek és a klubéletnek csak János maradt aktív tagja.

Mihálkovics János, ameddig a munkája engedte, rendszeresen versenyzett, és különbözô feladatokat vállalt a Magyar Vitorlás Yacht Szövetségben, valamint a Királyi Magyar Yacht Clubban.

1923-tól gyakran lehet találkozni a nevével a versenyeken, gyakran volt a dobogósok között. Ekkoriban a család hajóját, a Tacskót kormányozta, sikerrel. Az elsô két évben megnyerte az elsô ízben 1923-ban kiírt Gróf Forgách Balázs vándordíjat. E háromnapos, csak kieles hajóknak rendezett verseny útvonala:

Balatonföldvár–Keszthely, Keszthely–Balatonfüred, Balatonfüred–Balatonalmádi–Balatonföldvár. volt. 1926-ig, amíg a Tacskó jó állapotban volt, vitorlázott vele a versenyeken. A következô évben Kandó Kálmán hajóját, a Glóriát vezethette, és hasonló sikereket ért el vele, mint a Tacskóval. 1928-ban részt vett az amszterdami olimpián a Hungária 6R yacht kormányosaként.

A továbbiakban is rendszeresen lejárt a Balatonra, de már alig versenyzett. Idônként publikált a vitorlás folyóiratokban.

A ’30-as években a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség tanácstagja. A Királyi Magyar Yacht Club soraiba tartozott, 1935 és 1937 között az egyesület kapitánya volt.

1941-ig volt a család tulajdonában a Tacskó. Amikor eladták, Mihálkovics a János Vitéz nevû Európa 30-ast, majd 1942-ben a Vészmadár 30-as schärenkreuzert építtette. Ezzel a hajóval nyerte meg az Emese és a Kékmadár elôtt az 1949. évi Kékszalagot.