Vadnai Benjamin: „A legjobbnak kell mennie az olimpiára”

A magyar vitorlássport harmadik tokiói kvótáját Vadnai Benjamin eddigi karrierje egyik legjobb felnőtt világbajnoki eredményével szerezte a japán Sakaiminatoban rendezett világbajnokságon. Közvetlenül a verseny után még a helyszínről adott interjút a hunsail.hu-nak, amiből kiderül, hogy a vébére extrém sebességet tudott felépíteni, de hullámvölgybe is került.

Nagyon simának tűnt kvótaszerzés, az is volt?

Nagyon nehéz versenyre készültünk, tudtuk, hogy nagyon az elején kell menni, hiszen 15 erős ország hajtott reálisan a részvételi jogra, köztük szerencsére mi is. Arra számítottunk, hogy az első harmincnál nem végezhetünk hátrébb a kvalifikációhoz, végül a 22. guatemalai Juan Ignacio Maegli lett az utolsó kvótát nyerő versenyző itt a vébén.

Végig szoros volt a kvótások versenye, az utolsó napra én már szerencsére nagy előnnyel fordultam és „csak” a szlovén versenyzőt és Maeglit kellett néznem. Közel volt még az orosz Komissarov is, de őt hamar elengedtem, mert nagyon elől vitorlázott a végén. Végül látszólag könnyedén sikerült megszerezni a kvótát, de ez csak a látszat, mert nagyon nehéz verseny volt, megterhelő hét áll mögöttünk.

Milyenek voltak az időjárási körülmények?

Az sem könnyítette a helyzetet, hogy gyenge szélre készültünk, minden előrejelzés erre mutatott,  aztán végül minden nap keményen lógnunk kellett, egész héten tépni kellett a hajót. A termik nagyon stabil volt, nem forgolódott, nem voltak benne nagy kihagyások, pedig őszintén szólva számítottunk arra is, hogy trükkös körülmények között is kell majd versenyezni. Ehhez képest a 10-12 csomós egyenletes szélben nagyon masszívan egyben volt a mezőny, ami ugyancsak megnehezítette a dolgunkat.

Milyen volt a sebességed a mezőnyben?

Nagyon jó volt. Erős szélben nem volt soha kiugró, de most nagyon mentem, krajcban is, hátszélben is, bőszélben volt, hogy 100 métereket tudtam jönni a mezőnyhöz képest. Tíz helyeket tudtam javítani, s ezzel futamokat is menteni. Nagyon fontos volt, hogy a döntőben, tehát a legerősebb ellenfelek között is tudtam tíz helyeket menteni.

Végig kvalifikációs helyen vitorláztál, nem is kerültél hullámvölgybe a verseny során?

Visszanézve az eredménylistát, valóban egyszer sem tűnt úgy, hogy veszélyben lett volna a szintfutás. Persze azért messze nem volt ilyen egyszerű (nevet). A döntőben, a  nyolcadik futamban a 44. helyen futottam célba, ami egy komolyabb taktikai hiba „eredménye” volt, hiszen a futam elején komoly meccsben voltam az egyik ír versenyzővel, aki aztán elsőként ért fel a bójához, míg én a harmincadik hely körül. Az történt, hogy talán túlságosan is megnyugodtam, s miközben a krajc végén a pálya két szélén kellett feljönni, középen maradtam, ahol kevesebb szél fújt és nem nagyon lehetett kikeveredni. Pedig nagyon jól nyitottam, az a futam már „le volt rendezve”, simán be kellett volna futni. Ha nincs ez a taktikai hiba, abban a futamban az ötben, a vébén pedig az első tízben is végezhettem volna. Ez után kicsit meg is ijedtem, hogy most mit csinálok, össze kellett szednem magam.

Hogyan kezeltétek a tétet, a kvóta szerzésének súlyát?

Persze, eléggé megterhelő volt mentálisan, ezt tudtuk előre is, és tudatosan próbáltuk elkerülni, hogy folyamatosan ezzel foglalkozzunk. Alapból is azzal a céllal jöttünk – amit az edzővel is beszéltünk -, hogy nem a kvótaszerzést helyeztük a középpontba, hanem arra kell koncentrálni, hogy jól menjek, próbáljak az első húszban menni, érezzem jól magam, mutassam meg, hogy mit tudok, aztán majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég, hoz-e szintet vagy nem. Végig ez volt a hozzáállás, persze nehéz volt tartani, főleg a vége felé.

A verseny elején nem is nagyon számolgattunk, persze a listát nézve óhatatlanul is az ember eszébe jut a kvóták állása, de megpróbáltam nem arra koncentrálni. Valamelyest segített, hogy azért fogytak az ellenfelek, a legjobb olasz nem jutott az aranycsoportba, a trinidadi sem, aztán az első final napon is voltak, akik betliztek.

Ki megy az olimpiára?

Aki kettőnk közül a jobb, annak kell mennie. Ugyanúgy fog eldőlni, mint az előző olimpia előtt. Lesz egy válogató sorozat, amiben valószínű, hogy a 2020-as vébé benne lesz, meg még két erős verseny. A lényeg, hogy a legjobb menjen, Jonatán nagyon gyorsan fejlődik, felesleges lenne ráülni erre a szintre, hiába végeztem most ezen a versenyen előrébb, ha jövőre ő győz le minden versenyen, neki kell mennie.

A vébé részletes eredményeit itt lehet megnézni.

A Laser Standard vébéről itt olvashat még:

MINDKÉT MAGYAR HAJÓ ELŐRÉBB LÉPETT A LASER STANDARD VILÁGBAJNOKSÁGON

A DÖNTŐBEN IS ŐRZIK POZÍCIÓIKAT A VADNAI TESTVÉREK

MINDKÉT MAGYAR HAJÓ AZ ARANYCSOPORTBAN A LASER STANDARD VÉBÉN

TOVÁBBRA IS AZ ÉLMEZŐNYBEN A VADNAI TESTVÉREK JAPÁNBAN

JÓL KEZDTÉK A VÉBÉT A VADNAI TESTVÉREK

KEZDŐDIK A LASER STANDARD VÉBÉ - ÚJABB KVÓTASZERZÉSI LEHETŐSÉG

Szöveg: Molnár Csaba / Magyar Vitorlás Szövetség

Fotó:  Junichi Hirai / BULKHEAD magazine