Közgyűlési jegyzőkönyv 2010

Készült:              2010. május 27-én, a Magyar Vitorlás Szövetség 2010. évi Közgyűlésén

Helyszín:            Magyar Telekom Nyrt Székháza
                            (1013 Budapest, Krisztina krt 55.)

Napirend:    Lásd 2. sz. melléklet



Szoják Balázs (MVSZ főtitkár):  Üdvözlöm és tájékoztatom a jelenlévőket, hogy a Közgyűlés kiírt kezdési időpontjára (17,00 óra) nem jelent meg a Közgyűlés határozatképességéhez elegendő szavazati joggal (145 db) rendelkező küldött, ezért a közgyűlési meghívóban jelzett megismételt Közgyűlést 17,30-kor tartjuk meg, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagy R. Attila (MVSZ társelnök, a Közgyűlés levezető elnöke): Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Magyar Vitorlás Szövetség 2010. évi rendes Közgyűlésén. Először is szeretném kimenteni Straub Elek elnök urat, aki távollétében engem bízott meg a mai Közgyűlés levezetésével. Megállapítom, hogy a Közgyűlés határozatképes. Jelenleg 102 szavazati joggal rendelkező küldött van jelen.
Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy az elhangzottakról magnófelvétel készül, ezért kérem a hozzászólókat, hogy közöljék nevüket, klubjukat, hogy a jegyzőkönyv számára ezek rögzítésre kerülhessenek.
Jegyzőkönyvvezetőnek Balogh Zsuzsannát javaslom megválasztani, kérem nyilatkozzon, hogy vállalja-e a felkérést.

Balogh Zsuzsanna: Igen, vállalom.

Nagy R. Attila: Köszönöm. Kérem a küldötteket szavazzanak a jegyzőkönyvvezető személyéről.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 102  igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,   megválasztották Balogh Zsuzsannát a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének.

Nagy R. Attila: A következő feladat a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. A javaslatom erre a tisztségre Hónig Péter és Verebély Tibor. Kérem őket nyilatkozzanak, elfogadják-e a megbízatást.

Hónig Péter: Igen, elfogadom.

Verebély Tibor: Igen, elfogadom.

Nagy R. Attila: Köszönöm, Kérem a küldötteket először szavazzanak Hónig Péter jegyzőkönyv hitelesítőnek való megválasztásáról.

A küldöttek -  nyílt szavazással  - 102  igen, tartózkodás és ellenszavazat nélkül Hónig Pétert  megválasztották a jegyzőkönyv hitelesítőjének.

Nagy R. Attila: Most kérem a küldötteket szavazzanak Verebély Tibor jegyzőkönyv hitelesítőnek való megválasztásáról is.

A küldöttek -  nyílt szavazással  - 101  igen,1  tartózkodás, ellenszavazat nélkül Verebély Tibort  megválasztották a jegyzőkönyv  hitelesítőjének.

Nagy R. Attila: Következik a Szavazatszámláló bizottság megválasztása. A Szavazatszámláló bizottság elnökének Orbán Zsuzsannát javaslom megválasztani. Kérem nyilatkozzon elfogadja-e a megbízást.

Orbán Zsuzsanna: Igen, elfogadom.

Nagy R. Attila: Köszönöm. A Szavazatszámláló bizottság tagjainak javaslom Gál Dorottyát és Süle Pétert megválasztani. Kérem ők is nyilatkozzanak elvállalják-e a megbízást.

Gál Dorottya: Igen, vállalom.

Süle Péter: Igen, vállalom.

Nagy R. Attila: Kérem a küldötteket először a Szavazatszámláló bizottság elnökéről szavazzanak.

A küldöttek -  nyílt szavazással  - egyhangúlag, 102 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  megválasztották Orbán Zsuzsannát  a Szavazatszámláló bizottság elnökének.

Nagy R. Attila: Köszönöm. Kérem a szavazást Gál Dorottya személyéről.

A küldöttek -  nyílt szavazással  - egyhangúlag, 102 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  megválasztották Gál Dorottyát a Szavazatszámláló bizottság tagjának.

Nagy R. Attila: Most pedig kérem a szavazást Süle Péterről is.

A küldöttek -  nyílt szavazással  - egyhangúlag, 102 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  megválasztották Süle Pétert a Szavazatszámláló bizottság tagjának.

Nagy R. Attila: A következő feladat a napirend elfogadása, amelyet előzetesen kiküldtünk, remélem elegendő idő állt rendelkezésre tanulmányozására. Kérem a küldötteket szavazzanak, hogy a meghívóval együtt megküldött napirendet elfogadják-e.

A küldettek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 102 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  elfogadták a végleges napirendet (lásd 2. sz. melléklet).

Nagy R. Attila: Akkor most térjünk át a 2. napirendi pontra. Előzetesen kiküldtük a 2009. évi szakmai beszámolót, a 2009. évi pénzügyi beszámolót és közhasznúsági jelentést, valamint a 2010. évi szakmai és pénzügyi tervet. Ezeket most én nem olvasnám fel, hanem felkérem Szoják Balázs főtitkár urat, hogy tegye meg kiegészítéseit, majd kérem a hozzászólásokat a témával kapcsolatban.

Szoják Balázs: Szeretettel köszöntök én is mindenkit. Tekintettel arra, hogy a kiadott anyagok áprilisban készültek, az azóta eltelt idő is indokolja, hogy pár dologgal kiegészítsem őket, illetve pár olyan adatot szeretnék ismertetni, amelyek talán érdeklődésre tarthatnak számot. 2008-ban a Magyar Vitorlás Szövetségnek 114 tagegyesülete volt, 2009-ben 122, és 2010 május 27-én 129 tagegyesületünk van. Ez kb. 8 %-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. 2010-ben a mai napig 2742 versenyengedélyt adott ki a Titkárság, 452 leigazolás és 66 átigazolás történt, valamint 42 db hirdetésviselési engedély került kiadásra. Érdekes adalék, hogy a tagdíjbevételekből a tavalyi évben májusig 18.236 eFt folyt be, míg idén májusig ez a bevétel 19.633 eFt volt. Ez a 10 %-os emelkedés elsősorban nem a létszámemelkedésnek, hanem a tagdíjfizetési fegyelem erősödésének köszönhető, amelyet ezúton is köszönök.
Biztos sokakat érdekel, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség támogatói háttere hogyan alakult. Örömmel közölhetem, hogy az összes ez évi szövetségi versenynek van névadó főtámogatója és jelenleg is folynak tárgyalások újabb támogatók bevonására. A teljesség igénye nélkül felsorolnám őket, előre is elnézést kérve azoktól, akiket véletlenül elfelejtenék megemlíteni. Tehát a Szövetség támogatói az Allianz Hungária Biztosító Zrt, a Mammut Zrt, a Nautica, a Hella Árnyékolástechnika Kft, az Air Malta Légitársaság, az UNIQA Biztosító, a CIB Bank és a CIB Leasing, a Dockyard Islands Kft, a GEZE Kft, az Impuls-Leasing Zrt, az NJL Kft és a legújabb támogatónk a Suzuki, amely a Magyar Vitorlás Szövetség hivatalos marine beszállítója lett. Meg kell említenem a Kékszalag külön támogatóit, amelyek a T-Mobile és a T-Systems, a Godin Hungary Kft, az Infinity Kft, a Timex Group Magyarország Kft és a Lehel Csarnok. Nekik is köszönjük a támogatást.
Az előbb felsorolt támogatói körnek köszönhetjük azt a hátteret, amely biztosítja, hogy a tavalyi év nehézségei és a gazdaságban jelenleg is tapasztalható nehézségek ellenére, az idei évben egy stabil költségvetést sikerült összeállítani, hozzátéve, hogy alapjaiban egy konzervatív és fegyelmezett költségvetésben gondolkoztunk.
A tavalyi, 2009. évi műhelymunka támogatások kifizetése folyamatban van, az érintett kluboktól kértük a számlákat. Több klub már megküldte és részükre a kifizetés már meg is történt. A többiek is azonnal megkapják a részükre megítélt támogatást, ahogy megküldik számláikat.
Az idei, 2010. évi élsport szövetségi támogatások kifizetése is megkezdődött, a márciusi és áprilisi utazások elszámolásával.
Pozitívumként szeretném közölni, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség honlapjával kapcsolatos pályázat sikeresen lezárult. Az új honlap - optimális esetben - a szezon végén lesz látható, de legkésőbb az év végén. A megállapodást sikerült úgy megkötni, hogy az anyagi terhet nem ró a Szövetségre.
Kifizettük a tavalyi évre vonatkozó balatonfüredi telepbérleti díj tartozásunkat teljes egészében és ezzel lehetőségünk nyílt az állami támogatás lehívására, amely egy-két napon belül várhatóan meg is érkezik a számlánkra. A balatonfüredi teleppel kapcsolatban megemlíteném még, hogy némi anyagi forrást a balatonfüredi telep Aluházában található versenyiroda felújítására fordítottunk, hiszen a körülmények már áldatlan állapotokat mutattak.
A kiküldött anyagban szerepelt a Szövetség elnökségének javaslata a 2011. évi tagdíjak mértékére. Az Elnökség úgy határozott, hogy nem javasolja a Közgyűlésnek a tagdíjak emelését. Ennek az az oka, hogy az Elnökség úgy döntött nem terheli a klubokat és versenyzőket tagdíjemeléssel, hanem más forrásból próbálja meg növelni a Szövetség bevételeit. Ugyanez vonatkozik a Kékszalagra is. Itt is az a döntés született, hogy ne legyen nevezési díj emelés. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben ugyanannyi lesz a nevezési díj, mint tavaly.
Érdeklődésre tarthat számot a sportszolgáltatási díj bevételek alakulása. A Szövetség honlapján található az a táblázat, amely az aktuális állást mutatja. Tekintettel arra, hogy május van, ez az első és mindig a hó végén fogjuk aktualizálni. Köszönöm minden tagegyesületünknek, hogy ebben az ügyben a Magyar Vitorlás Szövetség partnere lett. Tudom, hogy ez egy kényes és sokat támadott téma, de bízom benne, hogy hosszú távon ennek a pénznek a hasznosulása fogja visszaigazolni, hogy a sportszolgálati díj bevezetésének volt értelme. Én személy szerint is elköteleztem magam a dolog mellett, amikor úgy láttam, hogy olyan sorsa lehet ezeknek az összegeknek, amelyek mellé oda lehet állni, s nagyon sok személyes beszélgetésnek és egyeztetésnek voltam részese ezzel kapcsolatban. Egyetlen egy klub nem szerződött le a Magyar Vitorlás Szövetséggel, s ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy sokan kérdezték mi lesz a szankció. Tekintettel arra, hogy egy klub nem vállalta az együttműködést a Szövetséggel a 129 egyesület közül, hadd válaszoljam azt erre a kérdésre, hogy ez annyira elenyésző, hogy én szankcionálást nem terveztem és bízom benne, hogy a jövőben ez az együttműködés a Szövetség és a klubok között ebben a kérdésben is tisztulni és pontosodni fog. Ehhez kérem a klubok segítségét és egyúttal kérem a versenyrendező szerveket, hogy a versenyt követően 10 napon belül küldjék meg a Titkárságra a sportszolgáltatási díj leszámlázásához szükséges adatokat (verseny neve, időpontja, szponzorált-e a verseny,  résztvevők száma, illetve értelemszerűen a számlázási címet és a kapcsolattartó nevét, elérhetőségeit).
Annak ellenére, hogy az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe az Évadnyitó versenyre mégis 120 hajó nevezett. Diplomáciai sikerként könyvelhetjük el a vitorlás sport számára, hogy két jelenleg regnáló közjogi méltóság fogadta el meghívásunkat és tisztelte meg jelenlétével az Évadnyitó versenyünket. Ők az egy napja székét elfoglaló Házelnök, illetve a Legfelsőbb Bíróság Elnöke voltak, akik megnézték a versenyünket és volt lehetőségünk sportágunkról és lehetőségeinkről egyeztetni velük.
Végül jó hírként szeretném még közölni, hogy sikerült a Suzuki gyárral és beszállítóval olyan exkluzív megállapodást kötni, amelyben a Magyar Vitorlás Szövetség kiemelt partnerként rendkívül kedvező feltételekkel jut új hajómotorokhoz, s ezáltal úgy a versenyrendezés, mint a vízi bíráskodás szakmai és szolgáltatásbeli színvonalának emelkedése várható.
Köszönöm a kitűntető figyelmet és állok rendelkezésre úgy az elhangzottak, mint a kiadott írásbeli anyagokra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban.

Nagy R. Attila: Köszönjük Főtitkár úr beszámolóját és kérem a kérdéseket, hozzászólásokat.

Senki nem jelentkezett.

Nagy R. Attila: Mivel senki nem jelentkezett, térjünk át a 3. napirendi pontra. Felkérem Haranghy Csaba urat, a Felügyelő bizottság elnökét beszámolójának megtartására.

Haranghy Csaba (Felügyelő bizottság elnöke): Tisztelt Közgyűlés! Megbízatásunktól kezdődően, évközben is figyelemmel kísértük a Magyar Vitorlás Szövetség működését,  számos alkalommal részt vettünk az Elnökség ülésein, és áttanulmányoztuk a keletkezett iratokat.
Jelentésünk kiinduló pontja az MVSZ könyvelése, az Elnökség 2009. évi szakmai beszámolója, és egyik fő pillére Buda Sándor független könyvvizsgáló korlátozás nélküli jelentése. Munkánkat azonban – az Alapszabálynak megfelelően – nem korlátozzuk a pénzügyi helyzet elemzésére, a tágabban vett működést is felügyeltük, figyelembe véve a megelőző Felügyelő Bizottság észrevételeit is.
A Közgyűlés napirendjén szereplő, előterjesztett 2009. évi jelentést – korlátozás nélkül – elfogadásra javasoljuk a T. Közgyűlés számára. Véleményünk korlátozása nélkül, azonban az alábbi „megjegyzéseket” tesszük:
1.    Komoly előrelépés tapasztalható a gazdálkodás fegyelmezettségében és szemléletében az új Főtitkár 2009 év decemberétől történő belépése óta. Ez a folyamat az Elnökség ez irányú további határozott, és elkötelezett támogatását igényli.
2.    A könyvelés és a titkárság által vezetett nyilvántartások megfelelnek a jogszabályokban rögzített követelményeknek, azonban álláspontunk szerint nem kellőképpen strukturáltak ahhoz, hogy az MVSZ egyes rendezvényeinek gazdaságosságosságát megállapíthassuk, illetve alapot képezhessen az Elnökség megalapozott döntéseihez.
3.    Az utóbbi időszak pozitív változásai ellenére, az MVSZ pénzügyi adatainak nyilvánosságra hozatala sem gyakoriságában, sem mélységében nem felel meg a korszellemhez illő transzparencia igényének.
4.    Fontosnak tartjuk az MVSZ nyilvántartásainak naprakészségének  és az elnökségi üléseken való elérhetőségének javítását, hogy az egyes elnökségi döntések megalapozottsága javuljon.
5.    Elengedhetetlennek tartjuk, a tavaly megkezdett személyzet  fejlesztési stratégia folytatását.
6.    Tájékoztatni kívánjuk a T. Közgyűlést, hogy év közben nem minden javaslata vagy véleménye került elfogadásra a Felügyelő Bizottságnak, vagy tagjainak.
7.    Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a „Kékszalag Fesztivál” jogi helyzete „levédendő”, elkerülendő a „Vitorlázás” c. újság körül kialakult helyzetet.
8.    Örömmel láttuk a taglétszám növekedését, és az egyes rendezvényeken részt vevők számának emelkedését. Nyugtáztuk a Titkárság tagdíjak beszedését, illetve nyilvántartását végző tevékenységét.
9.    Örömmel látjuk, hogy a 2009-ben hivatalba lépett Elnökség konkrét lépéseket tett a 2008. évi évzáró Közgyűlésen bemutatott stratégiai tervének megvalósítására. Ennek megvalósulásáról egy későbbi alkalommal kívánunk beszámolni.
10.    Megvizsgáltuk a 2010. évi pénzügyi tervet, megállapítottuk, hogy teljesítése a fennálló kedvezőtlen gazdasági környezet miatt a tavalyi évnél aktívabb elnökségi szerepvállalást igényel. Ennek teljesülése esetén, a benne szereplő célkitűzések reálisnak tekinthetőek.
Tisztelt Közgyűlés! A fenti megjegyzésekkel együtt - véleményünk korlátozása nélkül –, a Magyar Vitorlás Szövetség 2009. évi beszámolóját, és a 2010 évi pénzügyi tervet elfogadásra javasoljuk.

Nagy R. Attila: Köszönjük Elnök Úr a beszámolót és megkérném a Közgyűlést, hogy az esetleges észrevételeket, kérdéseket az elhangzottakkal kapcsolatban most tegyék meg.

Verebély Tibor  (Kereked Vitorlás Klub): A Felügyelő bizottság beszámolójában utalás történt a VITORLÁZÁS című újság körüli anomáliákra. Kaphatnánk tájékoztatást, hogy jelenleg mi a helyzet ezzel kapcsolatban?

Nagy R. Attila: Köszönöm. További hozzászólások, észrevételek?

Vörös Péter (MVSZ elnökségi tag): Először is szeretném megkérdezni, hogyan juthatnék a Felügyelő bizottság elhangzott beszámolójához, mert én nem kaptam meg előzetesen. Másodszor azt szeretném pontosítani, mit ért az alatt a Felügyelő bizottság, hogy a 2010. évi pénzügyi terv teljesítése aktívabb elnökségi szerepvállalást igényel.

Nagy R. Attila: Köszönöm. Van-e valakinek még kérdése, hozzászólása?

Senki nem jelentkezett.

Nagy R. Attila: Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy az elhangzott kérdések sorrendjében válaszoljunk a feltett kérdésekre. Először Szoják Balázs főtitkár úr válaszát kérem a VITORLÁZÁS újsággal kapcsolatban.

Szoják Balázs: Engedjék meg először, hogy a Felügyelő bizottság beszámolójára reagáljak röviden. Teljes mértékben egyetértek a gazdálkodás transzparenciájára vonatkozó észrevételekkel, de nem tartom ezt annyira egyszerű kérdésnek és anélkül, hogy nagyon belebonyolódnék ebbe az ügybe, csak pár mondatban felvázolnám az álláspontomat, hiszen biztos lesz rá később lehetőség, hogy ezt bővebben megvitassuk. Jelen pillanatban a Magyar Vitorlás Szövetség gazdálkodásába bárki betekinthet, aki a Szövetség tagegyesülete vagy annak tagja. Én személy szerint nem támogatom azt, hogy korlátozás nélkül, például a honlapra felkerüljön a Szövetség összes gazdálkodási adata, hiszen ez a tagegyesületeinkre, illetve tagjainkra vonatkozik. Kis türelemmel a kérdés megoldódik, hiszen ha elkészül az új honlapunk annak már lesz egy olyan regisztrációs beléptető rendszere, amely már nagyon egyszerűen és profi módon kezelhető, de addig is megpróbáljuk úgy kezelni ezt a kérdést, hogy könnyebben rendelkezésre álljanak ezek az adatok.
A Kékszalag kapcsán szeretném azt a tájékoztatást adni, hogy a Kékszalag védjegyeztetési eljárás megindult, mely folyamatban Szentpéteri Ádám úr személye és hathatós segítsége a garancia számunkra. Még nem jutottunk a végére, de gyakorlatilag a Szövetség a Kékszalag fesztivált, logóját és arculatát az új formátumban is idén levédeti.
A VITORLÁZÁS Magazinnal kapcsolatban feltett kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a Magyar Vitorlás Szövetségnek van egy több éves szerződése a VITORLÁZÁS Magazin kiadójával, a Navimédia Kft-vel. Ez a szerződés jelen pillanatban is él, ennek a keretei között vagyunk még. Ebből a szerződéses viszonyból elég nehéz kimozdulni és nem is vagyunk ebben feltétlenül érdekeltek, sem szakmailag, sem egyéb szempontból. A jelenlegi Alapszabályunkban az szerepel, hogy a Szövetség köteles egy VITORLÁZÁS című szakmai lapot kiadni, amely kitétel nem teljesül hiánytalanul, ezért a ma napirendre kerülő új Alapszabály tervezetben ez már pontosításra kerül. Amennyiben az új Alapszabály elfogadásra kerül ezt a kérdést megpróbáljuk a Szövetség részére legoptimálisabb módon kezelni.

Nagy R. Attila: Köszönjük a tájékoztatást. Kérem Haranghy Csaba urat, hogy a Felügyelő bizottság részére feltett kérdésekre válaszoljon.

Haranghy Csaba: Vörös Péter kérdésére arról tudok tájékoztatást adni, hogy mi volt a szándékunk ennek a mondatnak a megfogalmazásával. Mi úgy látjuk, hogy az Elnökségben 3-4 ember folytat heroikus küzdelmet, hogy a pénzügyi alapjait megteremtse a Vitorlás Szövetségnek a tagdíjakon és szolgáltatási díjakon kívül. A válság okán én azt gondolom, hogy a korábbi ígéretek és korábbi meglévő szponzorszerződések nem biztos, hogy automatikusan továbbörökíthetők. Ez mindenki közös feladata, de különösen az elnökségé, ezért írtuk be a beszámolónkba, hogy a 2010. évi pénzügyi terv teljesítése a korábbinál aktívabb elnökségi szerepvállalást igényel. El szerettük volna kerülni a hurráoptimizmust, hiszen a 2010. évi költségvetésben nem minden bevételi tervet fed még le jelenleg szerződés. Ezt többször megvitattuk a Felügyelő bizottságban és az elnökségi üléseken is. Én egyetértek az Elnökséggel, hogy nem is kell, hogy száz százalékban lefedje szerződés a tervezett bevételeket, lehet valószínűsíteni még bevételeket, viszont, hogy ez be is következzen, ehhez szerettük volna a figyelmet kicsit felkelteni. Megismétlem az inkriminált mondatot: "Megvizsgáltuk a 2010. évi pénzügyi tervet, megállapítottuk, hogy teljesítése a fennálló kedvezőtlen gazdasági környezet miatt a tavalyi évnél aktívabb elnökségi szerepvállalást igényel. Ennek teljesülése esetén, a benne szereplő célkitűzések reálisnak tekinthetőek".
A másik kérdésre a válaszom - és elnézést, ha szándékosan szabályszerű leszek -, a Felügyelő bizottságnak a Közgyűlés részére kell jelentést tennie. Ezt tettük. Azonban párhuzam vonható egy könyvvizsgálat és a Felügyelő bizottság munkája között, mely nem ugyanaz. Ez is kiolvasható a jelentésből. Egy komolyabb könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló ad egy jelentést, annak a párhuzama ez, amit most megismerhettek, viszont ad a könyvvizsgáló egy bővebb, konkrétabb anyagot az ügyvezetés számára. Jelen esetben úgy határoztunk, hogy ez az Elnök úr és a Főtitkár úr lesz, akiket ezzel megismertetnénk. Ennek oka elsősorban az, hogy időbeli korlátok vannak, másrészt pedig, hogy ne legyen senkinek lépték problémája, nem lenne szerencsés, ha részletekben elveszne a Közgyűlés. Egyes megállapításaink alapja néhány konkrét ügy, ezeket majd végigbeszéljük, de ezeknek az ügyeknek nem olyan a súlya, hogy bármilyen korlátozást kellene az elfogadásra javasoló Felügyelő bizottsági vélemény mellé tegyünk.
Köszönöm a figyelmet.

Vörös Péter: Köszönöm a tájékoztatást, azt szeretném még kérdezni, hogy a Felügyelő bizottság itt ismertetett beszámolója nyilvános-e?

Nagy R. Attila: Pontosítok, a Felügyelő bizottsági beszámoló a Közgyűlés számára készült, és innentől fogva természetesen hozzáférhető.
Van-e további kérdés, hozzászólás a Felügyelő bizottság beszámolójával kapcsolatban?

Senki nem jelentkezett.

Nagy R. Attila: Ha nincs, akkor megkérem a Közgyűlést szavazzon a Felügyelő bizottság beszámolójának elfogadásáról.

Orbán Zsuzsanna (Szavazatszámláló bizottság elnöke): A szavazás előtt tájékoztatom a Közgyűlést, hogy jelenleg 107 szavazati joggal rendelkező küldött van jelen.

Nagy R. Attila: Köszönjük a tájékoztatást, kérem a szavazást.

A küldettek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 107 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  elfogadták a Felügyelő bizottság beszámolóját.

Nagy R. Attila: Köszönöm, s ezzel áttérnénk a 4. napirendi pontra, a 2009. évi szakmai beszámoló, a 2009. évi pénzügyi beszámoló és közhasznúsági jelentés, a 2010. évi szakmai és pénzügyi terv, valamint a 2011. évi MVSZ tagdíjak mértékének jóváhagyására.
Miután ezeket a témákat már tárgyaltuk, kérem egyesével szavazzon a Közgyűlés az elfogadásukról.
Először a 2009. évi szakmai beszámoló elfogadásáról kérem a szavazást.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 107 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  elfogadták  a 2009. évi szakmai beszámolót.

Nagy R. Attila: Köszönöm, kérem a szavazást a 2009. évi pénzügyi beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadásáról.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 107 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  elfogadták  a 2009. évi pénzügyi beszámolót és közhasznúsági jelentést.

Nagy R. Attila: Köszönöm, következzen a 2010. évi szakmai és pénzügyi terv elfogadásáról a szavazás.

A küldöttek – nyílt szavazással –  106 igen, 1 tartózkodás, ellenszavazat nélkül,  elfogadták a 2010. évi szakmai és pénzügyi tervet.

Nagy R. Attila: Köszönöm és végül kérem a Közgyűlést szavazzon arról, hogy 2011. évben nem emelnénk a 2010. évi tagdíjakon.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 107 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  elfogadták a 2011. évi tagdíjak mértékére vonatkozó előterjesztést.

Nagy R. Attila: Következzen az 5. napirendi pont, a Fegyelmi és etikai bizottsági beszámoló. Felkérem a bizottság elnökét, dr. Horváth István urat a beszámoló megtartására.

Dr. Horváth István (Fegyelmi és etikai bizottság elnöke): Tisztelt Közgyűlés! Igyekszem rövidre fogni a mondandómat, mivel egyrészt a kiküldött anyag tartalmazza az írásbeli beszámolónkat, másrészt meglehetősen komoly napirendi pontok még hátravannak, illetve harmadsorban, és ez a leglényegesebb indok pedig, hogy 2009-ben a Fegyelmi és etikai bizottságnak fegyelmi eljárásban eljárnia nem kellett. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy etikai kérdésekben nem álltunk a tagok rendelkezésére. Írásban és telefonon is érkeztek megkeresések, melynek során igyekeztünk a tagokat információval ellátni, illetve a megfelelő magatartásra sarkallni őket. Bár 2009-ben egyetlen fegyelmi eljárásra sem került sor, azért azt el szeretném mondani, hogy sajnos a látencia igen magas.  Tehát az, hogy egyetlen fegyelmi tárgyalásra sem került sor, az nem jelenti azt, hogy a tagoknak a magatartása minden igényt kielégít és gyakorlatilag semmilyen etikai vagy fegyelmi sértés nem történik. A Fegyelmi bizottság azon az állásponton van, hogy a hivatalból eljárásokat önmaga nem kezdeményez, a tagoktól várjuk, hogy ezt megtegyék. Tehát önmagában az, hogy tavaly fegyelmi eljárás nem történt, nem jelenti automatikusan, hogy ez az örvendetes statisztikai adat a tényleges fegyelemmel összhangban van, de mindenképpen üdvözlendő.

Nagy R. Attila: Köszönöm. Én magam is örülök ennek a statisztikai adatnak, bár ha megnéznénk pl. egy Kékszalag kenesei bójafordulást hanggal, lehet, hogy a bizottság önmaga is kezdeményezne eljárást indítani, de természetesen ezt nem kívánom.
Tisztelt Közgyűlés! Kérem a kérdéseket, hozzászólásokat az elhangzott beszámolóval kapcsolatban.

Senki nem jelentkezett.

Nagy R. Attila: Amennyiben senki nem él a lehetőséggel, kérem a Közgyűlést szavazzon a Fegyelmi és etikai bizottság beszámolójának elfogadásáról.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 107 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  elfogadták a Fegyelmi és etikai bizottság beszámolóját.

Nagy R. Attila: Most áttérnénk a 6. napirendi pontra, s engedjék meg, hogy felolvassam az MVSZ elnökségének javaslatát az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja cím adományozásával kapcsolatban. Azt hiszem érthető, ha Bujtor Istvánnal kezdem.
A vitorlázással gyermekkorában, Balatonszemesen ismerkedett meg, ahol édesapja, dr. Frenreisz István Olimpia jolléjával, később a család barátainak hajóin vitorlázott. Ezekben az években még nem vitorlázott versenyszerűen, kosárlabdázott, mely sportágban az ifi-válogatottal országos bajnokságot is nyert. Versenyezni  Balatonfüreden, a Vörös Meteor, illetve az abból létrejött VM Egyetértés, majd az MTK VM vitorlás szakosztálya színeiben kezdett el. Eleinte csillaghajóval versenyzett, 1986-tól viszont már a Rabonbán II. 30-as cirkáló kormányosaként láthattuk viszont.
A Rabonbán II. kormányosaként csapatával 1986-87-ben magyar bajnokságot nyertek, 1989-ben a bajnokságon a dobogó harmadik, 1991-ben a második, 1992-ben a harmadik, 1993-ban ismét a második helyére állhattak fel. 1988-ban megnyerték a Fehérszalagot, 1990-ben ugyanezen a versenyen harmadik helyezést értek el.
Az 1995-ben felújított Rabonbán II.-n csapatával 1996-ban, 1997-ben, és 2001-ben újabb három magyar bajnoki címet nyertek el.
Több, a vitorlázás témáját is magába ötvöző, a korabeli vitorlázók közreműködésével készült filmet alkotott, melyek közül legismertebb az első, az 1980-ban készült „Pogány Madonna”.
Az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címre a második jelölt id. dr. Kopár István:
1925-ben született, a vitorlás múltja a negyvenes években kezdődött, amikor is 22-es Binen Yolléban Magyar Bajnok volt.
1950-ben megalakította a Mahart SC vitorlás szakosztályát. 1960-ban válogatott csillaghajó versenyző volt.
1994-ben megmentette a Mahart SC-t a megszűnéstől és Balatoni Hajózási Sport Egyesület néven tovább működteti.
A gazdasági életben, vezetőként elvitathatatlan érdeme volt a mai balatoni kikötők többségének a megépítésében.
Jelenleg is aktív versenyző, B-25-ös hajóján rendszeres résztvevője a balatoni versenyeknek.
Az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címre harmadikként a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége dr. Szalóczy Pétert javasolja megválasztani.
Keszthelyi diákéveiben 1952-ben állt először a dobogó második fokán a Magyar Bajnokság senior "Szalonka" (Snipe) osztálya második helyezettjeként, Reischetter József mancsaftjaként. Magyar Bajnok M-yolle osztályban 1957-ben, O-yolle osztály második helyezettje és Váltotthajós Magyar Bajnok 1958-ban. 1959-ben a római olimpiai keret tagja.
1963-ban szolgálati célú hajóvezetői vizsga után nyolc éven át sportegyesülete, a Budapesti Vasas azonos nevű nagymotorosának vezetője, kapitánya, részt vesz a szövetségi versenyek rendezésében, tagja az MVSZ Szervezési bizottságnak, 1988-tól négy éven át az Elnökségnek. Évekig a "Vitorlázás"  újság szerkesztője, számos cikk, publikáció írója. Népszerű könyve a "Széllel bélelt évek". Harminc éven át a mai napig számtalan Magyar Bajnokság, nemzetközi verseny, Európa- és Világbajnokság rendezője, főrendezője volt.
25 éve kinevezett keretorvos vitorlázás sportágban, három éve a balatonfüredi Olimpiai Edzőtábor kinevezett orvosa.
Kitüntetései: "A Magyar Testnevelés Érdemes Dolgozója" - 1971, "A Magyar Testnevelés Kiváló Dolgozója" - 1975, "Kiváló Társadalmi Sportmunkáért Érdemérem" -1978, "Eszterházy Miksa Sportérdemérem" - 1998.
Kérem a Közgyűlést egyesével szavazzon a jelöltek az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címben való részesítéséről.

Orbán Zsuzsanna: Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy jelenleg 112 szavazati joggal rendelkező küldött van jelen.

Nagy R. Attila: Köszönöm a Szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatását a szavazati jogok számáról és üdvözlöm az újonnan érkezett küldötteket. Kérem a Közgyűlést először Bujtor István Örökös Tiszteletbeli Taggá választásáról szavazzon.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 112 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  +Bujtor Istvánt  az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címben részesítették.

Nagy R. Attila: Köszönöm, kérem a szavazást id. dr. Kopár Istvánról.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 112 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  id. dr. Kopár Istvánt  az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címben részesítették.

Nagy R. Attila: Köszönöm és kérem szavazzanak dr. Szalóczy Péter Örökös Tiszteletbeli Tag címben való részesítéséről.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 112 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül,  dr. Szalóczy Pétert  az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címben részesítették.

Nagy R. Attila: Megállapítom, hogy a Közgyűlés mindhárom jelöltet az MVSZ Örökös Tiszteletbeli Tagja címben részesítette és gratulálok megválasztásukhoz.
Elérkeztünk a 7. napirendi ponthoz, az MVSZ Alapszabályának módosításához. Felkérem az MVSZ Jogi bizottságának vezetőjét, dr. Hajdu Balázs urat legyen segítségünkre az MVSZ elnöksége alapszabály-módosító javaslatainak ismertetésében.

Dr. Hajdu Balázs (Jogi bizottság elnöke): Tisztelt Közgyűlés! Egy nagy lélegzetű munkát kellene most röviden összefoglalni, amire megpróbálok most kísérletet is tenni. A jelenleg hatályos Alapszabályunk 2005-ben, szinte napra pontosan a mai nappal megegyező dátummal kelt. Az elmúlt öt évben olyan jogi illetve szükségletbeli változások fogalmazódtak meg, illetve alakultak ki, amelyek indokolják az Alapszabály módosítását. Az MVSZ elnöksége egy alapszabály-módosító eseti ad-hoc bizottságot hívott életre és úgy döntött, hogy ez a bizottság ne csak jogászokból álljon, tehát ne csak az MVSZ Jogi bizottsága foglalkozzon ezzel a kérdéssel, hanem a vitorlástársadalom különböző szegmenseiből verbuválódott szakértő és megfelelő tapasztalattal rendelkező személyekből álló bizottság készítse elő azt a szövegjavaslatot, amelyet az Elnökség majd a Közgyűlés elé kíván terjeszteni. Ennek az eseti bizottságnak felsorolnám a tagjait, azért, hogy a Közgyűlés képet kapjon arról, hogy az Elnökség által ma előterjeszteni kívánt alapszabály-módosító javaslat kiknek a keze munkája az előkészítést tekintve, hiszen nyilvánvaló, hogy az Elnökség javaslata az Elnökség által került elfogadásra és az Elnökség támogatását élvezi, illetve a későbbiekben rátérnék azokra a módosító javaslatokra, amelyek a tagságtól érkeztek. Az Alapszabály-módosítás előkészítésével foglalkozó eseti bizottság munkájában részt vett Szentpéteri Ádám, Wossala György, Hónig Péter, Mátyás László, Haranghy Csaba, Sükösd Balázs, dr. Horváth István és jómagam. A bizottság hat személyes összejövetel, egyeztetés után alakította ki szövegjavaslatát, amelyet az Elnökség is több olvasatban tárgyalt. Ezt követően, illetve ezzel párhuzamosan 2010 februárjában -  kellő publicitással meghirdetve- a Magyar Vitorlás Szövetség tartott egy vitafórumot tagjai részére, annak érdekében, hogy a készülő, illetve majdnem végleges szövegjavaslathoz a tagok ne csak formálisan - mint pl. egy Közgyűlésen -, hanem kötetlen formában is hozzászólhassanak, megvitathassanak. A vitafórumon a vitorlás sajtó is képviseltette magát, így részükre is elmagyarázásra került mi indokolta a változtatást, illetve melyek azok a sarokpontok, amelyek újdonságnak számítanak az új javaslatban. A végső verzió határidőre elkészült, melyet az Elnökség 2010. április elején elfogadott és akként döntött, hogy a Közgyűlés elé terjeszti. Négy tagegyesületünktől érkezett a jelenleg hatályos Alapszabály előírta határidőig módosítási javaslat. Szeretném megköszönni az ad-hoc bizottság munkáját. Nem egy és nem két órát vett igénybe a feladat és őszintén reméljük, hogy minőségi, végiggondolt, jogilag és sportszakmailag is kellően megszerkesztett és összeállított Alapszabály-tervezetet tudunk ma a Közgyűlés elé terjeszteni.
Szólnék néhány szót azokról a módosítási javaslatokról, amelyek az elnökségi javaslat mellett a tagoktól érkeztek. Ezek az Alapszabály által előírt határidőig benyújtásra kerültek, illetve van egy olyan, amely a határidő lejárta után érkezett írásban. Ezzel kapcsolatban rögtön iránymutatást adnék, hogy a hatályos Alapszabály szerint hogy kell foglalkoznunk ezekkel, illetve az esetleges további módosítási javaslatokkal. Határidőben alapszabály-módosítási javaslat érkezett a Lellei Vitorlás Egylettől, a Tihanyi Yacht Clubtól a Pannon Yacht Clubtól és a Balatoni Yacht Clubtól. Ezek a javaslatok a közgyűlési meghívóval együtt kipostázásra kerültek. Ezen túlmenően szóbeli, illetve határidőn túli írásbeli  módosító javaslat érkezett a TVSK-tól és a Balatonfüredi Yacht Clubtól közösen. Ezzel kapcsolatban megkérdezem az előterjesztőt, hogy fenn kívánja-e tartani a módosítási javaslatát.

Nagy R. Attila: Kérem a TVSK képviselőjét, Frigyer Attilát nyilatkozzon.

Frigyer Attila (TVSK): Igen, fenntartom.

Dr. Hajdu Balázs: Köszönöm. A hatályos Alapszabályunk akként rendelkezik, hogy a Közgyűlést megelőző két hónappal kell a Titkárság útján előterjeszteni a tagok által javasolt alapszabály-módosítási javaslatokat. Ebben az esetben ez nem történt meg, viszont kivételes esetben módot ad a jelenleg hatályos Alapszabály - amelynek keretében jelenleg is működünk -arra, hogy ettől a főszabálytól a Közgyűlés eltérjen, mégpedig abban az esetben, ha az indítványt a Közgyűlés a jelenlévő szavazati jogok egyszerű többségével támogatja. Megkérem Frigyer Attilát, a TVSK képviselőjét, hogy ismertesse a TVSK-BYC közös módosítási javaslatát. Ez azért is fontos, mert a Közgyűlésen jelen lévők ezzel még hivatalos forrásból nem találkoztak.

Frigyer Attila: Tisztelt Közgyűlés! Én a TVSK elnökeként, amely az ország legnagyobb létszámú vitorlásegyesülete, a TVSK alapszabály-módosító javaslatát olvasom most fel. A javaslatot Szoják Balázs főtitkár úrhoz juttattuk el 2010. április 19-én 15,51 perckor e-mailen keresztül.
 "Tisztelt Főtitkár Úr!
A TVSK képviselőjeként az alábbi javaslatot teszem az MVSZ Küldött Közgyűlésének az Alapszabály módosításával kapcsolatban:
Javaslat az Alapszabály "VI. fejezet A SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE  12.§ A közgyűlés összehívása és levezetése" pontjához:
Egyetértünk a javasolt változtatás azon részével, hogy:
"Egy képviselő kizárólag egy tagszervezetet képviselhet a közgyűlésen."
Viszont:
"Nem támogatjuk a tagszervezetek szavazásával kapcsolatos változtatást, vagyis maradjon meg a tagszervezetnek a létszám- és egyéb tényezők alapján kapott összes mandátuma és a tagszervezet képviselőjének a  szervezet összes mandátumával történő szavazás joga."
Indokolás:
Sértené a demokrácia alapelvét, ha pl. egy 12 főt számláló tagszervezet ugyanolyan súllyal szerepelne a döntéshozatalban, mint egy több száz fős tagszervezet. Az EU-ban is a fontos döntéseket a tagállamok létszáma szerint meghatározott mandátumszám alapján hozzák meg.
Nem célszerű az egyesület belső működésének és képviseleti jogának korlátozása azzal, hogy minden szavazathoz egy-egy tagot kelljen delegálnia. Ezzel a tagok akarata nem változik, hiszen a szándékot a tagegyesületen belül kell kezelni, viszont sok felesleges többlet-ügyintézéssel és bizonytalansággal jár a delegálás (pl. a küldöttek munkahelyi- és magánéleti idejének igénybe vétele, betegség vagy egyéb ok miatti távolmaradás, helyettesítés, stb.).
Az egyesület képviseletére hatóságok előtt és egyéb helyen is egy személy jogosult.
 Üdvözlettel:
Frigyer Attila
elnök"
Kérem a Közgyűlést a beterjesztett módosító javaslatunk elfogadására.

Dr. Hajdu Balázs: Köszönöm szépen. Van-e valakinek hozzászólása a javaslattal kapcsolatban?

Wossala György (Balatonfüredi Yacht Club): Tisztelt Közgyűlés! Én nem abban a reményben szólók hozzá ehhez a témához, hogy meg tudom változtatni a dolgok menetét. Úgy gondolom, hogy a három nagy egyesület, akik a jelenlévő szavazati jogok abszolút többségét birtokolják - összesen 76 szavazati jogot - el fogják dönteni a kérdést, hiszen mint hallottuk összesen 112 szavazati joggal rendelkező küldött van jelen a mai Közgyűlésen. Ugyanakkor el kell mondanom azt, hogy öt évvel ezelőtt került bevezetésre ez a jelenlegi rendszer. Addig a közgyűléseken általában 150-250 vitorlázó küldött vett részt. Amióta ez a rendszer van, a kisegyesületeknek semmi esélyük nincs az akaratuk érvényesítésére. Az is elhangzott a TVSK képviselőjének érvelésében, hogy sértené a demokráciát, ha egy 12 fős egyesület ugyanannyi szavazattal rendelkezne, mint egy hatalmas nagy egyesület. Ez nem így van, mégpedig azért, mert kétfajta indexelés van a jelenleg előterjesztett Alapszabályban. Az egyik az, hogy 30 főként további egy-egy küldöttre ad lehetőséget, tehát egy 12 fős egyesület csak egy küldöttet, míg olyan nagy létszámú egyesület, mint a TVSK ennek többszörösét küldheti a Közgyűlésre. A másik pedig az, hogy a nagy egyesületeknek van még egy olyan potenciális előnyük, hogy a Világbajnokságok, Európa-bajnokságok, Országos Bajnokságok eredményei után még egy-egy további küldöttet kapnak. Ami a szomorú ebben a dologban az az, hogy ilyen kevés létszámú Közgyűlés talán egyetlen sportágban sincs és ez kizárólag ennek a jelenlegi rendszernek köszönhető. Amennyiben a klubok a tagjaikon keresztül képviseltetnék magukat a közgyűléseken, nem pedig az egy képviselő általi szavazati jogokkal,  az ő véleményük is szintetizálódhatna a közgyűlések határozataiban és akkor egy sokkal szélesebb vitorlástársadalmi összhang jöhetne létre. Az is elhangzott, hogy a klubok képviselői a klubjaikban létrejött konszenzust képviselik az itt lezajló szavazásokon. Én a Balatonfüredi Yacht Club tagja vagyok, az Elnök Úr itt ül, én bevallom a most előterjesztett javaslatról se tőle, se mástól még nem hallottam, ezzel én is itt találkoztam először. Velem, mint a BYC egyik tagjával, senki nem egyeztetett. S engedjenek meg még egy utolsó megjegyzést. Ezt a nagyon nagy munkát, amelyet Hajdu Balázs vezetésével az alapszabály-módosítást előkészítő bizottság végzett, az Elnökség többször megtárgyalta. Ezeken az üléseken, amelyen mind a TVSK, mind a BYC képviselője jelen volt, semmilyen ellenvéleményt nem hangoztattak ezzel kapcsolatban. Majdnem biztos vagyok benne, hogy lehetetlenre vállalkozom, mégis arra kérem őket, gondolják át még egyszer közösen beadott módosítási javaslatukat.

Dr. Hajdu Balázs: Egyéb hozzászólás van-e a TVSK-BYC által javasolt módosítási javaslathoz?

Senki nem jelentkezett.

Dr. Hajdu Balázs: Amennyiben nincs, megkérdezem az Alapszabály előírásai szerint benyújtott módosításokat jegyző tagegyesületek képviselőit, hogy az általuk előterjesztett módosító javaslatokhoz kívánnak-e kiegészítést tenni.

Dr. Dulin Jenő (Balatoni Yacht Club): A beadványomat én már 2006-ban be szerettem volna nyújtani, de minden közgyűlésen azt mondták, hogy ez most nem aktuális, mert majd ha egyszer lesz Alapszabály-módosító közgyűlés, akkor majd aktuálissá válik. Ez egy fontos feladat és amúgy is csinálja a Szövetség, tessék hát beleírni az Alapszabályba, hogy a Szövetség feladata, hogy gondozza az örökös vándordíjakat.

Dr. Hajdu Balázs: Köszönöm a hozzászólást és tájékoztatom a jelenlévőket, hogy az Elnökség által a mai Közgyűlésre beterjesztett Alapszabály szövegjavaslat 6.§. 24. pontja tartalmazza azt, hogy a Szövetség a vitorlázás sportágban a Magyar Köztársaság területén kizárólagosan köteles az alábbi feladatok ellátására: "kezelni, felügyelni, gondozni a Szövetség által nyilvántartásba vett örökös vándordíjakat". Az alapszabály-módosító eseti bizottság a Balatoni Yacht Club anyagát megkapta, annak idején részletesen megtárgyaltuk és ebben a megszövegezésben tartjuk az Alapszabályba emelendőnek, melyet a Szövetség elnöksége is jóváhagyott.

Kérdezem, hogy az írásban előterjesztett módosítási kérelmet előterjesztők közül van-e még valakinek kiegészítő hozzászólása?

Senki nem jelentkezett.

Dr. Hajdu Balázs: Amennyiben nincs, azt kérdezem, hogy bárkinek kérdése, észrevétele az írásban megküldött elnökségi szövegjavaslathoz van-e?

Verebély Tibor: Szeretnénk pár szót hallani arról, hogy az ad-hoc bizottság, illetve az Elnökség miért nem támogatta a többi, tagoktól érkezett javaslatot, gondolok itt a Pannon Yacht Clubéra, illetve a Lellei Vitorlás Egyletére.

Dr. Hajdu Balázs: Illetve volt még a Tihanyi Yacht Club SE-től is. Ezzel kezdeném, mert ez egy kicsit gyorsabb lesz. Az ő javaslatukban a Szövetség kizárólagos hatáskörét érintő módosítási javaslatok szerepeltek. Ezeket egy külön ülést szentelve a témának tárgyalta az ad-hoc bizottság és javarészt méltánylandónak, illetve kifejezetten segítőnek és a szöveget pontosítónak találta. A tagoktól érkező javaslatok kezelésének munkamódszeréhez még annyit hadd tegyek hozzá, hogy a javaslatokat beterjesztő tagok felé az Elnökség megbízásából jómagam részletes írásbeli választ adtam a miértekre, tehát úgy kezelte az Elnökség ezeket a módosításokat, hogy mind a pro, mind a kontra érveket előadta a javaslatot előterjesztőknek. Tehát a Tihanyi Yacht Clubnál javarészt - apró módosításokkal - átfedte az elnökségi javaslat a tagtól érkező észrevételeket.

Rátérnék a Pannon Yacht Clubtól érkezett javaslatra, melyet a kivetítőn is láthatnak, de mint korábban már említettem ez áprilisban a közgyűlési meghívóval együtt már kiküldésre került. Ez egy rövid és velős, ugyanakkor elég komoly horderejű módosítási javaslat volt, melynek lényege az, hogy a Közgyűlésen ne alkalmazzuk az egy tag, különböző szorzók alapján több szavazat szabályt, hanem minden egyes MVSZ tag egy szavazattal rendelkezzen. Ez a javaslat gyökeresen megváltoztatná azt a rendet, ahogy a Szövetség eddig működött, amivel alapvetően nincs baj, hiszen néhanap érdemes gyökeres változásokat is végrehajtani egy szervezet életében. Ugyanakkor ebben az esetben az ad-hoc bizottság majdnem egyhangú többséggel és ha jól emlékszem, akkor az Elnökség is jelentős többséggel a jelenlegi rendszer fenntartása mellett döntött a következő főbb  indokokkal. A Pannon Yacht Club javaslatának indokolásául  leginkább azt emelte ki, hogy az "egy tag - több közgyűlési szavazat" szabály antidemokratikus, hiszen nem veszi figyelembe azt, hogy a tagok alapvetően egy társadalmi szervezetben egyenjogúak kellene hogy legyenek és észrevételezte azt, hogy bizonyos egyesületeknél olyan mennyiségű közgyűlési szavazat koncentrálódik, amely a kisebb egyesületek érdekérvényesítését ellehetetleníti. Ez egy méltányolható érv, ugyanakkor az ad-hoc bizottság, majd az Elnökség néhány szintén elég hathatós érv mentén úgy döntött, hogy ezt a javaslatot nem támogatja. Egy ilyen érv például az, hogy nem önkényesen kerülnek megállapításra az Alapszabályban azok a szorzószámok, amelyek alapján egy MVSZ tag több szavazati jogot is elnyerhet. Az egyik nagy szorzótényező a taglétszám, tehát ma, ha egy egyesületnek több tagja van, akkor ennek arányában ez az egyesület több szavazati joggal rendelkezhet. Azok az MVSZ tagok, akik több versenyengedélyes vitorlázóval rendelkeznek, azok több tagdíjat is fizetnek, illetve szakmailag is, létszámot tekintve is több sportolót adnak a sportágnak. Tehát, ha ez a szorzószám arányosan és nem önkényesen kerül megállapításra - és esetünkben erről van szó és ezt megtartja az új Alapszabály szövegtervezet is -, akkor nem elvetendő ez a fajta arányos szavazattöbblet, amelyet egy-egy tag elnyerhet. A másik fő szorzótényező az eredményesség. Ez is szintén régóta szerepel az Alapszabályban és gyakorlatilag az eredményességet honorálja. Ezzel kapcsolatban az volt az álláspont, hogy mégis csak a túravitorlázás mellett a versenysport a másik fontos pillére a magyar vitorlázásnak, s ezáltal nem elhanyagolandó az egyesületeknek a versenysport területén elért eredménye. Ezért tartottuk fontosnak azt, hogy azok az egyesületek, amelyek komoly eredményeket érnek el,  a Közgyűlésen is komolyabban szólhassanak valami mellett vagy ellen, komolyabb súllyal szerepeltethessék véleményüket. Ez az az érvrendszer, amely mentén az Elnökség úgy határozott, hogy a Pannon Yacht Club módosító javaslatát nem támogatja.

Rátérek az utolsó beérkezett javaslatra, amely a Lellei Vitorlás Egylettől érkezett. Ez több témakört érintett. Most csak a fontosabbakat emelem ki. Náluk is előkerült az egy tag - több szavazat kérdéskör, de nem úgy, hogy egy tagnak egy szavazata legyen csak, hanem bizonyos megkötésekkel kívánta ezeket a szorzószámokat érvényesíteni. Most a teljes javaslatot nem ismertetem, hiszen az közzétételre került korábban. Itt megint csak azt mondta az Elnökség, hogy az előbb ismertetett érvrendszer mentén javasolja a Közgyűlés felé az Alapszabály vonatkozó rendelkezéseit  kialakítani, illetve megtartani a jelenleg hatályos Alapszabályunk rendelkezéseit. A Lellei VE módosítási javaslatai között szerepelt még, hogy az Elnökség létszámát csökkentsük legalább 5, legfeljebb 9 főre. Az Elnökség jelenleg 15 fős (10 elnökségi tag, 4 társelnök és az elnök), amelyet fenn kíván tartani az Alapszabályt módosító elnökségi javaslat is. Ezzel kapcsolatban nagyon röviden az volt az Elnökség álláspontja és ezzel válaszolnék arra is, hogy mi volt az indoka az elutasításnak, hogy egyfelől érdemes fenntartani a nagyobb bázisra helyezkedő ügyvezetést a Szövetségben, tehát a 15 elnökségi tag különböző szempontokból kifejezetten hasznos is lehet. Az egyik ilyen, hogy többféle szegmensét tudja képviselni a vitorlázás, mint sportág az elnökségben, ha minél több, de természetesen a működésképességet még nem veszélyeztető elnökségi tag végez munkát az elnökségben. A másik ezzel kapcsolatos érv az volt, hogy azt nem szabad elfelejteni, hogy az Elnökség minden egyes tagja társadalmi munkában látja el feladatát, ezért ha kívánatos is, de különböző indokok miatt nem minden esetben elvárható, illetve megvalósítható az, hogy az elnökség minden tagja minden elnökségi ülésen részt vegyen. Az Elnökség olyan elnökségi üléseket, amelyek formálisan még éppen határozatképesek, de széleskörű véleményformálás nem előzte meg az adott ülésen hozott döntéseket nem tart kívánatosnak. Egy hiányos részvételű, de még éppen határozatképes elnökségi ülés nyilván könnyebben előfordulhat abban az esetben, ha kevesebb elnökségi tag van. Az elnökségi ülések elmúlt években megfigyelhető gyakorlata az volt, hogy az Elnökség ezzel a 15 fős létszámmal működni tudott és nem érezték, hogy túl sok ember próbál túl sok ügyben konszenzusra jutni, és ezért kisebb elnökségi létszám lenne kívánatos.

Kérdezem, hogy kielégítő volt e válaszom, illetve kíván-e még valaki hozzászólni a témához?

Hónig Péter: Engedjék meg, hogy az egy egyesület hány szavazat vitához én is hozzászóljak. Azért érzem magam feljogosítva erre, mert 2005-ben én voltam a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, amikor ezt a mostani helyzetet létrehoztuk. Furcsa azonban biztos sokak számára, hogy hozzászólok, hiszen benne voltam az ad-hoc bizottságban, de őszintén meg kell mondanom, hogy részben időhiány, részben munkakörömből adódóan nem vettem részt végig a munkájukban, illetve fel kellett  függesztenem az elnökségi tagságomat is. Nos, 2005-ben azért hoztuk létre ezt a helyzetet, mert előtte az az állapot volt, hogy minden egyes egyesület annyi személyt hozhatott a közgyűlésre, ahány szavazati joga volt. Ez részben nehezen volt menedzselhető, részben pedig különböző lobbi érdekek és egyéb harcok miatt az előtérben ment az adok-kapok a szavazati jogokkal. Tehát nem voltak az egyesületek egységes álláspontú tagokkal képviselve, hanem eljöttek ide emberek, akiknek a véleményét meg lehetett változtatni az előtérben, és akik úgy szavaztak, ahogy megdumálták őket. Olyan állapot volt, hogy végén a Vitorlás Szövetségnek az Ügyészséggel szemben Bíróságon kellett helytállnia. Nagy nehezen nyertük meg a dolgot. Nyílván ez egy bonyolult történet, nem akarom a Közgyűlést a részletekkel terhelni, de a lényeg, hogy egy menedzselhetetlen állapot volt. Én azt gondolom, hogy nem baj, ha egy Közgyűlésen kevés létszámú résztvevő van. Ha valakinek problémája van a kisegyesületek közül, akkor tegyék meg azt, hogy idejönnek sokan, hozzászólnak, de mindenki az Elnökség beszámolóját az utóbbi években egyhangúlag elfogadta, ami azt jelenti, hogy a tagságból senkinek semmi problémája nincs a működéssel. Tehát akkor a kérdésem az, hogy miért kellene nekünk magunknak újra megbonyolítani a helyzetet. Az az egyesületeknek saját belső működési kérdése, hogy akiket ideküldenek a szavazócédulákkal azoknak van-e mandátumuk, tartottak-e az egyesületek olyan összejövetelt, ahol megbízták az őket képviselőket, hogy mondja el az ő véleményüket és ez a küldött fogja-e képviselni az érdekeiket a közgyűlésen vagy nem. Azt gondolom, hogy először az egyesületeknek belülről kellene aktivizálni a munkájukat, ha el akarnak valamit érni. Mi a problémájuk a kisegyesületeknek? Mi az a helyzet ma, amit nem tudnak érvényesíteni és ezért a nagyok elnyomják őket? Ilyen nem hangzik el soha egyetlen közgyűlésen sem, sem a médiában, sem sehol. Tehát én azt kérem, hogy ennek a kis történeti áttekintésnek a fényében mérlegeljék döntésüket.

Dr. Hajdu Balázs: Van-e valakinek még kérdése, hozzászólása a módosító javaslatokkal kapcsolatban?

Dr. Dulin Jenő: Az Elnökség által beterjesztett új Alapszabály szövegtervezet 20.§. 1. pontjában való megfogalmazásra "....olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag (sportegyesület vagy sportvállalkozás) képviselője." ha példát mondanának, mert nem tudom, hogy ez ki lehet,  illetve van elképzelésem, de akkor nem tartom jónak a megszövegezést.

Dr. Hajdu Balázs: Az idézett szöveg arról szól, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség vezető, illetve felügyelő szerveibe megválasztott tisztségviselők milyen körből kerüljenek ki. Először a fogalmakat segítenék tisztázni. A szöveg az úgy szól, hogy "A közgyűlés elnökké, társelnökké, elnökségi taggá, illetve a Felügyelő bizottság elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag (sportegyesület vagy sportvállalkozás) képviselője." A tagoknak kik a képviselői? Vagy az egyesületi elnök (a Sporttörvény alapján), vagy a sportvállalkozásnak a törvényes képviselője. Ez a vállalkozási formától függően lehet ügyvezető, vezérigazgató, stb. Ez azért fontos, hogy ne csak az egyesületi elnökök és a sportvállalkozások ügyvezetői ülhessenek a Felügyelő bizottságban, illetve az Elnökségben, hanem akár olyan sporttársak is, akik bár nem vezetők, elnökök saját sportvállalkozásukban, egyesületükben, de mégis sportszakmai vagy egyéb alapon megfelelő munkát végeznének ezekben a testületekben.

Dr. Dulin Jenő: Most én megértettem a dolgot, de eddig úgy értelmeztem, hogy mondjuk pl. a Veszprémi Napló újságírója, aki nem ért a vitorlázáshoz és semmi köze sincs hozzá, az mondjuk lehet elnökségi tag.

Dr. Hajdu Balázs: Ha elolvassuk a következő,  alatta lévő, 2. pontot, akkor látható, hogy az arról szól, hogy például az elnökségnek ki lehet a tagja. Itt az olvasható, hogy aki tagja a Szövetség valamely tagszervezetének (kivéve a társelnököket) és aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

Dr. Dulin Jenő: Köszönöm, meggyőző volt az érvelés, én értettem félre a hivatkozott pontot.

Dr. Hajdu Balázs: Amennyiben nincs több kérdés illetve észrevétel, kérem engedjék meg, hogy a módosító javaslatok kezelhetősége érdekében én tegyek egy javaslatot. A szöveg az viszonylag komplex, ezért jó az, ha kellő határidőben, írásban előterjesztésre kerülnek a javaslatok, mert azokat be lehet illeszteni a szöveganyagba. Itt egy olyan javaslat van -  a most szóban előterjesztett - amely erre nem adott lehetőséget. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a Közgyűlés kezelni tudja ezt a kérdést, én most beilleszteném az elhangzott javaslatot a képernyőn is látható 12.§ 3. pont alatt található szövegbe. A TVSK-BYC javaslat lényege az volt, hogy egy közgyűlésen jelen lévő képviselő több szavazati joggal is rendelkezhessen. A szöveg az én olvasatomban, ha ezt követően majd szavaznak és a Közgyűlés akként dönt, hogy a szöveget módosító javaslatként elfogadja - ehhez a küldöttek egyszerű többségének a szavazatára van szükség -  a következők szerint hangozna:

"Az alábbi szabályok szerint egy tag több képviselőt is delegálhat a közgyűlésre. A tag képviselője a közgyűlésen személyesen köteles eljárni, képviseleti jogát másra nem ruházhatja át. Egy képviselő kizárólag 1 (egy) tagot képviselhet, de 1-nél (egynél) több szavazattal is rendelkezhet a közgyűlésen. A tag köteles képviselőjének megbízólevelet adni, amelyből a közgyűlésen megállapítható a képviselő képviseleti jogosultsága és az általa képviselt szavazatok száma. A képviselő köteles a megbízólevelet a közgyűlésen, a regisztráció során a titkárság illetékes munkatársának eredeti példányban átadni."

Kérdezném a TVSK-BYC javaslat előterjesztőjét, hogy egyetért-e azzal, hogy az általuk szóban eszközölt módosítási javaslatot az általam előadottak és a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint illesszük bele az elnökségi szövegjavaslatba. Ez még nem az elfogadást jelenti, csak azt, hogy megfelel-e annak, amit előterjeszteni kívánnak.

Frigyer Attila: Igen, megfelel.

Dr. Hajdu Balázs: Köszönöm szépen. Ezt követően szeretném kérni a Közgyűlés szavazását a TVSK-BYC módosítási javaslatáról, azzal a tartalommal, amit az imént a szövegkörnyezetbe illesztve felolvastam. Tehát, hogy napirendre vegye-e a közgyűlés ezt a módosítási javaslatot. Ez a döntés egyszerű szótöbbséget igényel.

A küldöttek  – nyílt szavazással – 89 igen, 6 nem és 11 tartózkodás mellett a javaslat elfogadásáról döntöttek.

Dr. Hajdu Balázs: Az egyszerű szótöbbség 50 % + 1 szavazatot jelent. Ez 112 jelen lévő szavazati jognál 57 szavazatot jelent, tehát megállapítom, hogy  a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel támogatja azt, hogy az imént előadott TVSK-BYC alapszabály-módosító javaslat a Közgyűlés napirendjére kerüljön.

Nagy R. Attila: Mint a Közgyűlés levezető elnöke megerősítem, hogy a szavazás érvényes és napirendre vehető a TVSK-BYC javaslat.

Dr. Hajdu Balázs: Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy megnyílhat a vita erről a módosítási javaslatról, ezért kérdezem, hogy a Lellei Vitorlás Egylet, a Pannon Yacht Club, illetve az elnökségi javaslat mögé felsorakoztatott érvrendszer, illetve ezen szövegjavaslatok ismeretében kíván-e valaki kérdezni, illetve ezt követően észrevételt tenni a TVSK-BYC által jegyzett módosító javaslathoz?

Senki nem jelentkezett.

Dr. Hajdu Balázs: Ha senki nem kíván ilyet tenni, akkor javaslom, hogy szavazzunk a módosításokról. Négy írásban benyújtott tagoktól érkező, plusz egy írásban benyújtott elnökségi javaslatunk van, plusz egy most szóban ismertetett TVSK-BYC javaslat fekszik a Közgyűlés asztalán. A jelenleg hatályos Alapszabály előírásai szerint Alapszabály-módosításhoz a Közgyűlésen jelenlévő szavazati jogok legalább 2/3-ának egyetértése szükséges. Amennyiben még jelenleg is 112 szavazati jog van jelen, akkor ez 75 szavazatot jelent.

Kérem a szavazás előtt állapítsuk meg, hogy mennyi a jelenlévő szavazatok összessége.

Orbán Zsuzsanna: Jelenleg 106 szavazati joggal rendelkező küldött van a teremben.

Dr. Hajdu Balázs: A 2/3-os szótöbbséghez legalább 71 szavazati jogra van szükség.

Kérem a Közgyűlést szavazzanak a TVSK-BYC módosító javaslat - imént ismertetett szövegű - elfogadásáról.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 88 igen, 14 nem és 4 tartózkodás mellett a BYC-TVSK javaslat dr. Hajdu Balázs által ismertetett szövegű  elfogadásáról döntöttek.

Nagy R. Attila: Megállapítom, hogy a Közgyűlés több, mint 2/3-os többséggel elfogadta a módosítási indítványt.

Dr. Hajdu Balázs: Tehát a TVSK-BYC előbb elfogadott javaslatával módosul az elnökségi javaslat, amelyet a Szövetség elnöksége a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra. Ezt követően szavaznánk az írásban beterjesztett szövegjavaslatokról. Abban a helyzetben vagyunk, hogy van egy komplex, koherens szövegjavaslat, illetve van másik három olyan javaslat, amely ennek az elnökségi szövegjavaslatnak bizonyos pontjait kívánná - az elnökségi javaslat számozásához igazodva - néhány passzusában módosítani. Figyelemmel arra, hogy amennyiben az elnökségi javaslat teljes szövegét elfogadja a Közgyűlés, úgy automatikusan az ezt módosító többi javaslatra nemmel szavazna, hiszen azt mondaná, hogy ezeket a javaslatokat nem kívánja támogatni, hiszen az elnökségi javaslatra szavazott igennel, ezért azt javaslom, hogy a soron következő szavazás az elnökség által beterjesztett, a BYC-TVSK előbb megszavazott módosító javaslatával módosított szövegéről szóljon. Amennyiben a Közgyűlés a kellő 2/3-os arányban támogatja az elnökségi javaslatot - ezzel a módosítással - , akkor tárgytalanná válik az elnökségi javaslatot módosító további módosító javaslatokról való szavazás.

Kérem a Közgyűlést, hogy szavazzon a Magyar Vitorlás Szövetség Elnöksége által a Közgyűlés elé terjesztett, a TVSK-BYC imént elfogadott módosító javaslatával kiegészített alapszabály-módosító szövegtervezetének elfogadásáról.

A küldöttek – nyílt szavazással – egyhangúlag, 100 igen, 6 tartózkodás, ellenszavazat nélkül a Magyar Vitorlás Szövetség Elnöksége által beterjesztett, a TVSK-BYC módosító javaslatával kiegészített Alapszabály-módosítás elfogadásáról döntöttek.

Nagy R. Attila: Köszönöm a szavazást és megállapítom, hogy a Közgyűlés elfogadta a Magyar Vitorlás Szövetség új Alapszabályát.

Dr. Hajdu Balázs: Zárszóként ehhez a napirendi ponthoz, még egyszer szeretném megköszönni az alapszabály-módosító eseti bizottság munkáját. Ez társadalmi munkában nem kis feladat volt, viszont fontosnak tartottuk azt, hogy minél szélesebb társadalmi bázist és akár különböző felfogású sporttársakat vonjunk be a munkába annak érdekében, hogy a lehető legtöbb érdeket egyesítse ez a szöveg. Az MVSZ Jogi bizottsága, ha Alapszabály értelmezési kérdésben vagy egyéb ezzel kapcsolatos ügyben jelentkezik a tagság, készséggel áll a továbbiakban is rendelkezésre.

Nagy R. Attila: Nagyon szépen köszönöm a Jogi bizottság vezetőjének, dr. Hajdu Balázsnak úgy az előkészítésben, mint itt a Közgyűlésen végzett alapos munkáját, aki ebbe hihetetlen energiát fektetett, s ezért ismételten itt a Közgyűlés előtt is magam és az Elnökség nevében köszönetemet fejezem ki az aktív részvételéért és közreműködéséért.

Dr. Hajdu Balázs: Köszönöm és úgy értem és kérem a Közgyűlést is értse úgy, hogy a köszönet az egész eseti bizottságot illeti, hiszen nekem személyesen is nagy élmény volt sportágunk minden szegmenséből érkezett fiatal és tapasztaltabb sporttársakkal együtt dolgozni ezen az ügyön.

Nagy R. Attila: Végül elérkeztünk az utolsó, Egyebek napirendi ponthoz. Kérdezem ki kíván hozzászólni?

Dr. Dulin Jenő: Bizonyára már nagyon sokan tudják, hogy lassan háromnegyed éve foglalkozom a magyar vitorlázás történetével könyvem írása kapcsán, és ebben nem csak a vitorlázás, hanem a szörf, a kite, jégvitorlázás és a modellvitorlázás is benne van. Ezzel kapcsolatban a rádió-távirányítású modellvitorlázásról szeretnék szólni. Tájékozódtam és úgy találtam, hogy az európai vitorlás szövetségeknek tagjai az adott ország modellezői is. A Nemzetközi Vitorlás Szövetség versenyszabályzatában az E. Függelék a modellvitorlázásról szól. Ebben a sportban szép magyar sikerek születtek már. Arra kérem az Elnökséget egyszer tárgyalja meg ennek a szakágnak a Vitorlás Szövetségbe való bevonását, mint egy osztály működhetne a Szövetség égisze alatt. Egyébként van egy világszervezetük, NAVIGA-nak hívják, Svájcban alakult meg 1958-ban, de az nem jó, nem teljesen pontos. A Nemzetközi Vitorlás Szövetségnek biztosan van erre útmutatása.

Nagy R. Attila: Köszönjük a bölcs javaslatot.

Kíván-e még valaki az Egyebek napirend alatt kérdezni, hozzászólni?

Senki nem jelentkezett.

Nagy R. Attila: Amennyiben nem, akkor nagyon szépen köszönöm a Szavazatszámláló bizottság mai munkáját, szeretném megköszönni a Titkárságnak az előkészítő munkát és a küldötteknek, érdeklődőknek a mai Közgyűlésen való részvételt.

Jó szelet! További sikeres vitorlázást kívánok mindenkinek!