Elhunyt Nagy Levente elismert versenybíró, az MVSz örökös tagja

Fájdalommal tudatjuk, hogy életének 96. évében január 23-án elhunyt Nagy Levente szerető férj, apa és nagypapa, a magyar vitorlássport ismert alakja. Gyászolják: felesége Edith, leánya Petra, unokái Mimma és Bence, rokonai, barátai, volt kollégái és mindazok, akik tisztelték, szerették.

Nagy Levente a Magyar és Nemzetközi Vitorlás Szövetség tagjának búcsúztató megemlékezése február 18-án, hétfőn, 17 órakor kezdődik a Belváros Nagyboldogasszony Templomban, római katolikus szentmise keretében. A család az alábbi levélben búcsúzik a sportembertől.

"Nagyon nehéz röviden írni valakiről, aki megélt közel 100 esztendőt, kalandos és gazdag életet élt a történelem forgatagában és egyben közeli hozzátartozó, férj, édesapa és nagyszülő volt.  Így csak néhány epizódot tudunk megeleveníteni életének színes folyamából. 

Mélyen hívő ember volt, mindent, amibe belekezdett, Isten segítségét kérve tette. Hite, rendkívüli optimizmusa, életszeretete és humora mindig átsegítették a nehézségeken. 

A háborút fiatalemberként - Isteni szerencsével- többször is túlélte. A Műszaki Egyetemen diplomázott gépészmérnökként 1950-ben. Több mint 60 éven át dolgozott munkahelyén az Energia Gazdálkodási Intézetben (EGI), későbbi nevén GEA-nál. Mivel igen jó szervezőkészséggel áldotta meg a sors, komoly feladatokat kapott, hőerőműveket tervezett és épített itthon és külföldön is.

Irodavezetőként nagyon sok embert megismert. Kollégái, beosztottjai tisztelték, szerették, mert emberséges, és segítőkész volt mindenkivel. Igyekezett tudását átadni az új generációnak. 90 éves koráig bejárt dolgozni, segített, ahol tudott. 

Nagy szerelme volt a vitorlázás. A Balatonon, a család tulajdonában lévő 22-es cirkálón tanult meg vitorlázni, és sokszor végzett győztesként a hazai versenyeken. Később tagja lett a Magyar Vitorlás Szövetségnek, majd a Nemzetközi Vitorlás Szövetségnek (IYRU), ahol időközben szabályszakértővé képezte magát és részt vett a nemzetközi vitorlázási szabálykönyvek megírásában. Ezért is hívták meg több száz hazai és nemzetközi versenyre bíróként vagy a zsűri elnökeként. Így jutott el hat egymást követő Olimpiára, ahol szintén zsűritagként tevékenykedett a vitorlás- és szörfversenyeken. Életfeladatának érezte apai nagybátyja, Moholy-Nagy László (festő-és fotóművész, a Bauhaus tanára és a chicagói Új Bauhaus iskola megalapítója) munkásságának kutatását és feltárását. Kitartó munkájával az évtizedek alatt létrejött gyűjtemény a hazai és nemzetközi művészeti írások egyik alapforrásává vált és jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdonát képezi.

Szerető férj, édesapa és nagypapa volt. Leendő feleségével itt a Belvárosi templomban kötöttek házasságot 66 évvel ezelőtt és leányukat is itt keresztelték. Unokái hálásak a sorsnak, hogy ilyen hosszú ideig élvezhették társaságát és ilyen sok mindent tanulhattak tőle. 96-dik születésnapját már kórházban, de családja körében tudta ünnepelni. 

Felesége Edith, egyetlen leánya Petra, unokái Mimma és Bence, rokonai, barátai volt kollégái és mindazok, akik tisztelték, szerették, fájdalommal teli szívvel búcsúznak tőle.

Hamvait az általa oly szeretett Balaton vizében helyezzük örök nyugalomba."

Támogatóink: