Cadet VB 2008, Medemblik

A világbajnokságon 6 hajó képviselte hazánkat:Bors Máté - Kerekes Zsombor, Borsos Dániel - Polgár Lukács, Földesi Péter - Munka Márton, Nagy Ádám - Bagyó Áron, Őri Bence - Kanyicska Márk, Takács Réka - ifj. Andorka Rudolf.

A versenyre 7 nappal korábban kiutaztunk, hogy edzések keretében a gyerekek, akik még egyáltalán nem ismerték a helyszint tapasztalatokat szerezzenek és berendezkedjenek a verseny idejére. A versenyt megelőző napokban a verseny időpontban tartózkodott vizen a csapat átlagosan napi 3-4 órát. Az edzés időszakában itteni viszonyoktól eltérően gyenge szél (1-3 bft) fújt minden nap változó irányból. A rendelkezésünkre álló idő alatt a technikai elemek gyakorlását, hajóvezetési- és vitorla beállítási feladatokat hajtottunk végre, 60-70 perces etapokban. A többi helyszínen készülő csapattal, közös versenyeken vettünk részt.
A felkészüléshez tartozott a napi rutin kialakítása, mivel a gyerekek önellátóak voltak és ezen feladatokat is be kellett illeszteni a napi programban, úgy, hogy a lehető legkevesebb időt töltsük vele.

A felmérés összességében jól sikerült, kisebb, de javítható hiányosságok voltak a felszerelésekben, főként a vitorlákon, illetve az uszonyokon. Külön ki kell emelni, hogy a csapat rendkívül önállóan dolgozott és segítette a felmérés menetét és felmerülő problémákat maguk oldották meg.
Tapasztalatom az volt, hogy a felmérőkkel fel kell venni a kapcsolatot már a verseny előtt és konzultálni kell arról, hogy milyen paramétereket fognak ellenőrizni. Ezzel meg lehet könny0teni a csapat dolgát. A vitorlák méretezésére kell nagy hangsúlyt fektetni és a legfrissebb osztály előírásokkal tisztában kell lenni. Ez az osztály vezetőinek és a magyar felmérő közös feladata.

A verseny során 10 futamot rendeztek háromszög alakú olimpiai pályán. A verseny idején 3-6 bft szél fújt. A szél tendenciája általában egyenletes volt, nagy hirtelen forgások nem voltak és hirtelen pöffök sem. Ennek ellenére a változások jól érzékelhetőek voltak.

A rajt csapatunk szinte minden tagjának gondja volt a rajtokkal. Minden hajónk egy általa jónak és biztonságosnak ítélt taktikát alkalmazott. A rajteljárások 80 %-a fekete zászlóval történt. Ennek ellenére a magyar hajók - csak- 1 rontott rajtot csináltak. A mezőnyben történő helyezkedés és hely megtartása volt a legkritikusabb probléma. Nagyon gyakran előfordult, hogy leindították a gyerekeket. Tisztán látszott, hogy nem szoktak hozzá az ilyen agresszív vitorlázáshoz a rajtnál. A sűrű mezőny miatt természetesen hajókezelési és vitorlaállítási hibák is előjöttek, mivel figyelmüket nem tudták olyan sok felé megosztani.


A kibontakozás során az 1. cirkáló szakasz elején sem tudott a csapat úrrá lenni a rajttól hozott problémákon. Nagyon gyakran zavart szélben vitorláztak hosszan, a sűrű mezőny miatt nem merték vállalni a balcsapáson történő vitorlázást. Néhány kivétel akadt a fent említettek alól.
A jó rajtot követően a kibontakozással sem akadt gondjuk és ezek a hajóink az első 10 környékén értek az első szakasz végére. Olyanra is volt példa, hogy két hajónk a vonal ellentétes oldalairól indulva, szinte együtt értek a cirkáló bójához, ezzel igazolva azt, hogy a rajtnak és a kibontakozásnak nagyobb jelentősége van bizonyos helyzetekben, mint az oldalválsztásnak.

A cirkáló szakaszokban a hajók teljesítménye jó volt. A problémák taktikai és hajóvezetési hibákból fakadtak. Nem minden hajónk érzett rá a szél ritmusára és a nyolcvan fős mezőny képezte zavartszéllel sem tudtak mit kezdeni. Gyakran a markáns oldalválasztás mellett tették le voksukat, ami nem járt eredménnyel. Érezhető volt, hogy nehezen tudták magukat elhelyezni a 80 fős mezőnyben és a mezőnytaktikai hibák nagy része ebből fakadt.

A hajóvezetéssel a cirkáló szakaszokban a hajóvezetéssel nagy gondja nem volt a csapatnak, a vitorla állítások is jól működtek az esetek nagy részében. Gondok akkor kezdődtek, amikor a szélerő elérte azt a határt, amit már fizikummal nem bírt a csapat. Örömteli volt, hogy a korábbi időszak tapasztalataival megegyezően a magyar hajóknak sebességi és élességi problémájuk nem volt. A szélerő és a hullámok növekedésével a hajóvezetési hiányosságokból fakadóan alakultak ki sebességi és élességi problémák.

A bőszeles szakaszokon láthatóan jól vitorlázott a csapat, szinte minden szakaszban pozíciókat szereztek a gyerekek, és a taktikai elképzeléseiket is jól és eredményesem hajtották végre. Az erős szélben, és itt jellemző magas hegyes hullámokban a hátszelezés okozott néhol gondot, de radikális problémák nem fordultak elő. A nem túl sok borulás is a manőverek során elkövetett hibák miatt voltak.

A csapat:

A gyerekek nagyon jó és összetartó, segítőkész közösséget alkottak. A versenyre történő ráhangolódás, a verseny idején a mentális állapotuk jó volt. Ez különösen azért fontos, mivel rendkívül fiatal csapat utazott erre a versenyre, kevés világversenyen szerzett tapasztalattal. A verseny idején mutatott koncentrált, összeszedett lelkiállapotért minden dicséretet megérdemelnek a gyerekek.

 

Egyéni értékelés:

 Bors Máté - Kerekes Zsombor (40. hely):
A csapat legfiatalabb egysége, Máté 12 éves. Ennek ellenére a mezőny első felében végeztek. A 3. futamban történt balesetük a hajójukkal nagyban visszafogta teljesítményüket, de így is kimagaslóan teljesítettek. Korukhoz képest éretten és rendkívül motiváltan versenyeztek, szép reményekkel nézhetnek a jövő felé.


Borsos Dániel - Polgár Lukács (60. hely):
Kezdő kormányos és kezdő legénység első közös szezonja és kivívták a jogot a világversenyen való részvételre. Ez már egy hatalmas dolog. A verseny elején nagyon jól vitorláztak, de egy rosszul sikerült futam (7. helyről visszaestek a 48-ra) erősen visszavetette őket és enervált küzdelemmé vált a verseny második fele számukra. Előképzettségüket figyelembe véve az eredményük reális, de semmi képpen nem csalódást keltő. Közel álltak a bravúr eredmény eléréséhez.

 

Földesi Péter - Munka Márton (17. hely):

Nagyon jól teljesítettek, egyenletes, jó teljesítményt nyújtottak. Meggyőződésem, hogy a 10. hely sem lett volna irreális számukra, de Péter a 14 évével még nem merte vállalni azokat a kritikus szituációkat, amik a legjobb helyezések eléréséhez kellenek. A biztonságot tartotta szem előtt a verseny egésze alatt. A legjobb serdűlő korú versenyzők lettek a világbajnokságon!

 

Nagy Ádám - Bagyó Áron (55. hely):
A csapat egyik legrutinosabb párosa, de az eredményük ezt nem tükrözte. Motiválatlanul vitorláztak, főként a verseny második szakaszában és beleestek abba a hibába, hogy megelégedtek a versenyre való kijutással. A körülményeket látva és tudásukat ismerve, a mezőny első felében kellett volna végezniük:

 

Őri Bence - Kanyicska Márk (45.hely):
Számomra a két fiú teljesítménye örömteli volt, annak ellenére, hogy 10 hely benne maradt a versenyzésükben. Egész évben mentális problémákkal küzdöttek és főleg a verseny 2. szakaszában a problémákon átlépve, nagyon szép, higgadt és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak.

 

Takács Réka - ifj. Andorka Rudolf (58.hely):
A számukra nem kedvező körülmények között rengeteg bizonytalansággal kezdték a versenyt. A verseny második felére nagyot javult formájuk és eleinte csak szakaszokban, később pedig egész futamok során tudtak remek teljesítményt nyújtani. Kiemelhetően szépen vitorláztak az utolsó, legerősebb szélben megrendezett futamon.

Vannak olyan hiányosságok, melyekről a gyerekek nem tehetnek és ez itt meglátszik.

Ami a lényeg: Medemblik hozta a formáját, mind a 6 futam során. A szélerő 4 - 6 bft között volt. Az alacsonyabb szélerőben rendkívül jó sebességet és élességet produkál minden hajónk. Az erősebb időszakokban látszik, milyen lemaradásban vagyunk, mert mi nem készülünk ilyen körülmények között. Látni, hogy nem érzik, mi az a határ ameddig elmehetnek. Nincs meg erre a szélerőre a jártasságuk, ami hozzásegítené őket ahhoz, hogy a taktika is előtérbe kerülhessen. Nem érzik a hajóvezetés apró elemei közti különbséget, nincsenek tisztában a határaikkal.
A 80 fős mezőnyben való vitorlázás sem az a kategória melyet minden nap lehet egy magyar cadetosnak szimulálni. Akadnak gondok a rajttal, azon belül az indításokkal, ebből kifolyólag a tisztán vitorlázás is nehezen, hosszú munkával megoldható feladattá válik.


Ennek ellenére bravúros, ahogy harcolt mindenki és ennek tükrében úgy gondolom nincs okunk panaszra. Remek dolgokat műveltek. Köszönöm nekik, hogy ilyen partnerek voltak a munkában!

 

Köszönjük a Magyar Vitorlás Szövetség támogatását!


Tihany, 2008. augusztus 14.

Gerencsér Gergely