Hogyan lett meg az ezüst? - a hollandisok vébéje Majthényi Szabolcs szemével

A hollandiai Medemblikben kerül sor a repülő hollandisok világbajnokságára. Majthényi Szabolcs részletes beszámolója a versenyről.

Idén sokan távol maradtak a világbajnokságtól mondván, hogy itt mindig erős a szél és rossz az idő. Ebből világosan érthető, hogy miért van 30 fok és 1-2-es szél. Az első napra szinte semmi szelet nem ígértek az előzetes előrejelzések, de a helyiek nem zárták ki egy kis lokál termik kialakulását. Ez be is jött és egy rövid halasztás után, dél körül vízre szállt a 73 hajó.

Óriási rajtvonalat raktak ki, ezért jól kellett dönteni, hol rajtolunk. Mi a lee oldalt választottuk és ellenfeleink nagy része is erre tendált. P lobogóra nem sikerült, de utána a fekete meghozta az eredményt és nekieredtünk a 2,5 körnek. Legalsó hajó voltunk és szépen szúrtuk fel a mezőnyt, mindenki fordulgatott ki mögülünk, aztán rövidesen mi is áttettük, hogy menjünk a mezőnnyel. Jól nézett ki, de nagyon csíkos volt és nehéz volt kalkulálni. Egyszer elsőnek tűntünk, majd 10-nek. Amikor összeért a 2 oldal, kicsit a jobb fizetett a frissebb szél miatt. A dánok középen még átértek, de mi már a dzsumbujba érkeztünk. Néhány jó igazítással 4. helyen vettük a bóját, de az előttünk haladó olaszok nagyon feltartottak. Domi súlycsökkenése meglátszik a bőszeles sebességünkön, mindig nyertünk pár hajóhosszt. Szerencsére az olaszok túl lazán halzoltak és föléjük tudtuk tenni, így tudtuk a saját tempónkat vitorlázni és kicsit megléptünk. Még a gyengeszeles menő, nagyon könnyű GER 199-re is közelítettünk valamennyit. A 2. kreuzban nem fogtak rendesen a németek és a szélfordulókat jobban kihasználva második helyen kezdtük az utolsó kört. Sajnos a dánok nem hibáztak, végig kontrol alatt tartottak, de mi is figyeltük a mezőnyt. Mögöttünk a hollandok nagyon messziről jöttek fel a 4. helyre és mázlijukra a németeket kizárták előlük BFD-vel (jó hogy annyit küzdöttünk velük).

A második futamra nem kellett sokat várni, alig értek le az utolsók. „U”-val kezdtek, hogy ne fogyjon az idő és ez egyből el is ment. Luv-középen rajtoltunk, akárcsak az ellenfelek és jó sebességgel kicsúszva kiforgattuk a fölöttünk lévő Borowski testvéreket. Alattunk nem sokkal a hollandok mentek jó tempót, de elkezdett elforogni jobbra a szél és elemelkedtünk tőlük. Már kicsúsztunk a dánoknak is azzal együtt, hogy feléjük pörgött, de amikor megfordultunk nem hagyták magukat lekeresztezni, hanem befordultak alánk. Jó sebességük volt és elég volt egy kis luk a szélben, hogy ne tudjunk átszaladni felettük. Innen aztán olyan pozícióba tornászták magukat, hogy el kellett kezdenünk préselni, ha nem akartunk beesni mögéjük. Ez persze lassulással járt, de nem akartunk plusz 2 fordulót és át kellett érni a jobb oldaliak elé. Bojsiék egy híján átértek, mi pedig megint a darálóba kerültünk, de felhúzás után tartottuk a magasságot és a szembe jövő kreuzoló hajók fölé mentünk, ami bejött. Felkúsztunk a 3. helyre, de a falka a nyakunkban lihegett. Behátszelesedett a raum vége, még halzolni is kellett, de tartottuk a pozíciót. A dánok a következő kreuzban megették az előttük lévő NED 5-öt, de mi már pont nem tudtunk eléjük kerülni, mert a hátszélben jól tartották magukat, majd az utolsó szakaszon a mögöttünk lévőkkel is foglalkozni kellett. A balra koppintó olaszok nagyon veszélyesnek tűntek, sőt majdnem elénk is bejöttek. Szerencsére egy két visszapörgés megmentett minket, így 5 ponttal várjuk a holnapi futamokat.
http://www.fd-worlds.com/wp-content/uploads/2018/07/1532360828.pdf 

Ma 3x vezettünk, de csak egyszer nyertünk…

Az első futamra sokat kellett várni, de én biztos nem indítottam volna el a labilis körülmények miatt. A második körben le is lőtték annyira leállt. Hosszú várakozás megint, majd több rajt kísérlet és megint várakozás. Kettő után megjött az északi, kb 10 csomó és fekete zászlós rajttal folytattuk. Nem mertünk kockáztatni, így be is szorultunk, de nagyon jól kihámoztuk magunkat és a mi oldalunk felé fordult a szél is. Nagyon szoros volt a bójavétel, szerencsére az osztrákok a layline előtt nem forgattak le és így be tudtunk állni a túlkreuzolt fal alá és 3. helyen húztunk spinyót. A raum elég hátszeles lett, így a végén alkalmunk nyílt egy kis halzolgatásra, amivel megkavartuk az előttünk lévő 2 német hajót és elsőnek vettük a raum bóját. Innen simán tartottuk a mezőnyt és lestük mi zajlik mögöttünk. A dánoknak nem jött ki olyan jól a lépés és csak 6. helyen értek célba.

Volt még egy teljes futam, amit szoros csaták közepette a második körtől már vezettünk, de a szél elfordulása miatt módosított befutót nem rakták ki időben (bár a lee bójánál korrektül jelezték a kompasz szöget), ezért a befutásunk előtt 50 méterrel érvénytelenítették. Ezzel együtt is vezetünk, de jó lett volna még egy első hely, amivel a kiesőt számítva is mi lennénk elől. Nem bánkódunk, mert nagyon jót versenyeztünk, reméljük a végén nem ez a 3 pont fog hiányozni.

3. nap 3 futam

Az első futam 5-7 csomós É-i szélben zajlott, viszonylag nagy hullámokkal. A rajtvonal elég korrekt volt, de nagyon hosszú. A szél 10 fokokat forgott, de nem volt benne ritmus, nehéz volt eltalálni, hol érdemes indulni. Kevés kockázatot vállalva középen rajtoltunk és kerestük a pozitív sávokat. Jól kontrolláltuk a környezetünket és jókat húztunk, de a szakasz második felében nagyon elfordult a szél jobbra és így csak 10 körül vettük a bóját. Nehéz volt előrébb kapaszkodni a gyenge szélben, de lassan jöttünk föl. A dánok nagyon elkavartak rajt után és kb 25. helyen voltak. A raum bójánál az előttünk lévő olaszok külső ívre szorultak és úgy nézett ki be tudjuk tenni föléjük. Az előttük lévők viszont hirtelen megindultak egy hullámon helyet kínálva nekik ezzel a fellúvoláshoz, így az utolsó pillanatban vissza kellett mögéjük ejteni. Ezzel teret nyitottunk a mögöttünk lévő hajónak, aki élt is ezzel és beszúrta fölénk és letakart. Így viszont elkezdhettünk kicsit mélységre tendálni, ami a végén bejött és 3 hajót kívülről megkerültünk a lee bójánál. Mindent megpróbáltunk a második kreuzban, a pörgéseket kihasználva dolgoztuk magunkat közelebb az élmezőnyhöz, de aki csak kihúzott az egyik szélre az jobban járt, így alig jutottunk előrébb. A hátszélben a nagy hullámok csak billegtették a hajót, ezért jobb volt élesebben kitekert génuával vitorlázni és néha beleejteni egy-egy nagyobb hullámba. Ezzel újabb hajókat előztünk meg és már az 5. helyen kezdtük a befutó szakaszt. Nehéz volt kontrollálni a mögöttünk lévőket, mert teljesen szétszóródtak. Volt, akit már leírtunk, de a semmiből visszaért, amíg mi a pálya közepén pozícióharcot vívtunk 3 másik egységgel. A célban a negyediket is  utolértük, de nem tudtuk ki dobta be előbb a hajó orrát, viszont később megtudtuk, hogy korai rajtosok voltak, így mindegy is volt. A hollandok nyerték a futamot, amivel közelebb férkőztek hozzánk és dánok is feljöttek a 10. helyre, de így is ezt ejtik majd.

A következő, 5. futamra befrissült a szél, de továbbra is forgott. Nagyon nehéz volt olyanok között rajtolni, akiknek nincsen veszteni valója. Bármikor kiviszik a mezőnyt feketezászlónál, ezért csak óvatosan lehetett indítani. A konzervatív helyezkedésünk nem volt eredményes, a szélekről megvertek és a masszában értünk föl a bójához. Az új és frissebb, kb 12 csomós szél balról jött meg, így az első raum kicsit élesebb lett, ezért magasan maradtunk a spinyó húzásnál, amivel le is nyomtunk pár hajót, de az élmezőny így is inkább távolodott. A második raumban nem tudtunk helyezést javítani, de közeledtünk az előttünk lévőkhöz. Végig lépkedtünk előre, a következő leebóját
egyszerre vettük a 6. és 7. hajóval, de nekünk kellett először kifordulni. A futam ismét nem érte el a 60 perces tervezett hosszt, ami nem kedvez a felzárkózásnak. Már versenyben voltunk a 6. helyért, amikor a leeline-on az olaszok az arcunkba álltak, így plusz 2 fordulóval buktunk 2 hajót és 8-nak futottunk be. A dánokra persze senki nem figyelt és a hátszélben egyszerűen kikerült 3 hajót és megnyerte a futamot. A 6. futamon már 15 csomó körül fújt az északi, először kellett felvennem neoprént. Tisztán
rajtoltunk ismét középen és jól jöttünk ki a falból, de a dánok még jobban. Középen húztunk hosszabbakat és ismét a két szélre koppantók jártak jól. Bojsenék 3. körül. mi 7-8-nak ejtettünk le. Előtte még majdnem ketté szeltük a legjobb hollandokat, akik nem adták meg a jobbcsapást, de kitudtuk őket kerülni. A 720-at megcsinálták. Megint a felzárkózás és megint rövid pálya, ahol nem jönnek ki annyira a különbségek. A befutóra már a 3. helyért csatáztunk és a layline-on sebességet kellett volna produkálnunk, de az előttünk lévő csehek csak préseltek a befutó fölé, hiába kiabáltunk nekik, hogy indítsák meg a hajót. Ezzel több métert buktunk el, mint amivel megvertük volna az olaszokat. Most így 4 pont a hátrányunk, de 2 kiesővel még több lesz és a mögöttünk lévő 2 hajónak is van esélye elcsípni minket. Már csak 3 futam a végéig, nem hibázhatunk.

Utolsó esély

Kétszer meg kellett volna vernünk a dánokat legalább 2 hellyel ahhoz, hogy legyen esélyünk az utolsó napon. Amikor megláttuk a stabil 12-14 csomós előrejelzést, sejtettük, hogy ez elég nehéz lesz. A szél tényleg alig forgott 1-2 fokot, amikor a futam előtt végig vitorláztuk a teljes kreuzot. A rajt teljesen kiegyensúlyozott volt, így luv középen rajtoltunk, mert a jobb oldalon több szelet reméltünk. A rajtunk nagyon jó lett volna, ha nem halaszt bele a rendező 5 mp-cel a rajt előtt. Ezt a procedúrát nem értettük, mert a vonal tökéletes volt, ha valaki pedig kint volt, azt ebben az esetben is BFD-vel kellett volna büntetni. Ezt már többször eljátszották, de nem értjük. A második rajtunkat hasonlóan alakítottuk, közben kicsit csökkent a szélerő. Az utolsó másodpercekben megint belerondítottak a felállásba, úgy látszik, vonzzuk a hülyéket. Hiába mondtuk a németnek, hogy nem fogjuk beengedni alánk hátulról, csak nyomult, így kénytelenek voltunk magunk alatt bezárni a rést, de így nem maradt hely indítani és a felettünk lévő cseh, vidáman ránk rohant. Vártuk a lehetőséget, hogy át tudjunk húzni jobbra, de nem tudtunk rögtön fordulni. Amikor sikerült áthámozni magunkat, végre tiszta szélben tudtunk a frissebb szél felé haladni. Jó sebességgel átértünk a jobb szélről érkező 2 hajó alá, akiket lekeresztezni nem tudtunk volna, de a forduló után nem is zavartak felülről és egy kicsit túl is kreuzolták magukat. A baloldalt teljesen fogtuk, de a dánok még átértek annyira, hogy néhány hajóhosszal alánk tudjanak fordulni. Még pont nem volt elég szél, hogy futtatva le lehessen őket  rohanni és a bójáig feltornászták magukat elénk. Ezt a kis előnyüket aztán végig megtartották, ráadásul nekünk hátra is figyelgetni kellett, így ritkán tudtunk támadni. Mögöttünk a hollandok 4-nek futottak be és az olaszok sem voltak nagyon lemaradva, ezért őket végig szemmel kellett tartani a
következő futamban. A 8. futamban ismét 10-12 csómóval fújt a DK-i. Kicsivel a dánok alatt ismét a luv oldal közepén rajtoltunk. Mire kicsúsztunk és felszúrtuk a felettünk lévőket, túlságosan középre kerültünk, de átfordulva jó pozícióban haladtunk. Kicsit kihagyott a szél, ami elég volt a jobb oldal megcsúszásához, de még a bal szélről is bejött egy német. Örülhettünk, hogy 7-nek vettük a bóját. Előttünk a kieli győztes nem volt túl gyors, valamit rosszul csináltak. Kicsit feljebb tendáltunk majd egy óvatlan pillanatban, egy jó pöffel föléjük csúsztunk. Nem volt esélyük visszaverni a támadást, megtakartuk őket. A következő német se volt gyorsabb, de tanult az előző hibájából és nagyon résen volt. Szinte többet nézett hátra, mint előre, így még rosszabbul vezette a hajóját. Mondjuk a kormányhosszabbítója helyén egy pádli volt felkötve (mert az előző futamban eltörte), ami nem segített a finom mozdulatoknak. Végig 10 centire mentünk tőlük, néha alájuk, majd föléjük kellett kitérnünk, hogy ne toljuk meg őket. A szoros halz után, tartottuk a magasságot, néha kicsit megijesztettük őket, aztán úgy csináltunk, mintha nem próbálkoznánk többet és kicsit elindultunkmélységre, amitől számukra megnyugtató távolságba kerültek. Miután elaludtak elkezdtünk ismét kicsit feljebb tendálni, és amikor láttuk, hogy frissülés jön, bőven föléjük luvoltunk, ahonnan néhány
jó hullámmal, végre a saját tempónkkal átmentünk felettük. A második kreuzban a frissülő szélben jó sávokat vitorlázva feljöttünk 4-re a dánok mögé, akik még mindig 3. helyen ostromolták az első kettőt. Most már meg sem lepődtünk, amikor hátszélben azok semmilyen ellenállást nem tanúsítva, hagyták magukat kikerülni, majd amikor a Bojsiék már előttük voltak, akkor elkezdtek normális szögeket vitorlázni. A befutó szakaszban még az egyiket leelőztük, de a 98-as német egy hajóhosszt még meg tudott tartani az előnyéből, hiába forgattuk meg a cél előtt. Az olaszok és a hollandok kicsit hátrébb végeztek, így már nem tudnak megverni minket, de a dánok is már simán világbajnokok, immár 9. alkalommal! Gratulálunk, és most megiszunk velük egy üveg bort.

Az utolsó napra végre kaptunk egy kis igazi medembliki időjárást, de szél azért nem társult hozzá. A rajtra elállt az eső és 6-7 csomós DNY-i fújt, ami folyamatosan frissült. Kicsit lee rajt volt és balra fordulást vártunk, alulról 3. hajóként rajtoltunk. Amikor lett helyünk átfordultunk és vertük a mezőnyt, de balról további frissülés látszott, ezért figyelni kellett a mögöttünk keresztbe húzókat. Egy lepörgésben visszaigazítottunk, de már alig értünk át a legjobbak elé, sőt a német 87 alá épphogy csak be tudtunk fordulni. Tovább pörgött balra és frissült 12 csomóra, már a bójára tudtunk menni.  Sikerült kicsúszni a németnek, és elsőnek ejtettünk le. A dánok csak ötödikek voltak, de ez még pont kevés volt a sombrerohoz és sejtettük, hogy onnan még előrébb fognak jönni. Ez meg is történt, amikor az egyik német hajó előttük majdnem elvesztette a kormányhosszabbítóját, majd a kreuz végére már az olaszokat is megverték. A további frissülés persze hátszélben jött meg, több mint 15 csomós széllel érkeztek ránk hátulról a hajók, a 200 m-es előnyünk a lee bójánál 0-ra redukálódott. A bójavétel után egyből ráfordultunk a dánokra, de a vantnink feszítő kötele beakadt a Domi sarkába és
elment az állításunk. Még le tudtuk rohanni a Bojsiékat, de az állítás helyrehozása közben a következő fordulóról már lemaradtunk. Így a balcsapáson kicsit ki tudtak csúszni és a visszafordulásnál épphogy csak alájuk tudtuk tenni. Most persze jobbos emelések jöttek, amikkel magasságot tudtak nyerni, nekünk pedig közben az alattunk száguldó németeket kellett valahogy kontrolálni. A pöffös, csíkos szélben végül fej fej mellett futottunk be, 2 méterrel vertek meg a dánok, mi ugyanennyivel a németeket. Valahogy az egész verseny ilyen volt, az apró, de döntő momentumok most nem a mi javunkra fordították az eseményeket. Végül is nagyon jót versenyeztünk és mi főleg ezért jöttünk, most az ezüstre futotta. Ez a hely egyébként nagyon fekszik a dánoknak, akik inkább az élességükre építenek, mert ezen a saras vízen nehezebb megindítani a hajót, ami a Planatech-nek az erőssége. Többször vesztettünk olyan pozíciót, amit a tengeren egy kis ráejtéssel simán a javunkra lehet fordítani. Természetesen ez nem csökkenti
a Bojsen-Möller testvérek érdemeit, akik most nagyon jól vitorláztak és látszott rajtuk a kiegyensúlyozott, magabiztos lelki állapot, ami az utóbbi pár évben nem mindig volt jellemző. Reméljük szeptemberben a saját vízükön vissza tudunk nekik vágni a Vintage Yachting Games alatt!

A részletes eredmények itt érhetőek el.

A Magyar Vitorlás Szövetség gratulál a sikerhez.

Csatolt képek: