Osztályelőrírás letöltése
40-es scharenkreuzerek - https://www.scharenkreuzer.hu/balatoni_scharen_tortenet.html
Ebből a típusból jelenleg 7 egység van a hazai vizeken. 1945 előtt négy darab épült, az ötödik építését Záborszky Rezső részére elkezdték, de 1946-ban a már megépült részeket szétbontották és eltüzelték. 1987-ben a Taburól levett minta alapján két műanyag hajótestet készítettek, 2005-ben pedig Németországból egy 1922-ben épült cirkáló érkezett az országba.
A 40-es cirkálótulajdonosok mindig is küzdöttek önállóságukért, de a kevés egység miatt 25 év telt el az első hajó megjelenése után addig, míg önálló bajnokságon mérethették meg magukat, de ez az időszak is csak négy évig tartott. Csak 40 év múlva, 1994-től lett önálló osztály a hajóból. Ezt a folyamatot nagyban segítette Bakóczy Kálmán tevékenysége. Bakóczy 1993-ban Dániából vásárolt egy Ylva típusú cirkálót (neve Róza), ami ha- sonlít a klasszikus 40-es cirkálókhoz, lényegében a hajóhosszban van némi eltérés – az Ylva rövidebb –, illetve a Rózának függesztett kormánya van. Ennek ellenére a 40-es tulajdonosok elfogadták, és osztályhajónak ismerték el. Mindezt figyelembe véve még 1993-ban új osztályelőírást készítettek, illetve még ebben az évben teljesítették az önálló osztállyá válás egyéb feltételeit, mégpedig úgy, hogy többek között más, nem 40-es cirkálót is meghívtak az osztályba, például a Pelikán nevű hajót, így 9 hajóval 1994-től jelenleg is önálló osztályként versenyezhetnek. Az elmúlt 80 év alatt 18 esetben volt önálló bajnokságuk, a többi alkalommal más típusú hajókkal versenyeztek, például 30-as cirkálókkal, 8 és 6R hajókkal.
A Róza 10, az Addió III. 8, a Tabu 3, a Neme- re 2, a Szindbád 1 bajnokságon tudott nyerni. Érdekes, hogy a Szindbád a Balatonra kerülése után rögtön bajnoki első helyezett volt.
A Kékszalag versenyeken abszolút első helyet csak az Addió III. tudott szerezni.
Sorozatunk korábbi részében már említettük, hogy a Balatonon az első Schärenkreuzer 40-es típusú volt. 1925-ben készült el Adam Harms tervei szerint a Balatoni Yachtépítő Rt.-nél. A hajó neve a mai napig is Gloria. A hajóról részletes beszámolót írt a Die Yacht 36/1925-ös számában, a beszámolóban vonalrajz, vitorlarajz és fénykép is szerepelt. Megrendelője és első tulajdonosa Kandó Kálmán, az ő 1931-ben bekövetkezett halála után Bodonyi László lett az új tulajdonos, majd 1934-től Reményi Schneller Lajos birtokolta 1938-ig. A háború után nem ismeretes a sorsa, tudjuk viszont, hogy Báthory György 1951-ben eladta dr. Gerlóczy Pálnak, majd az ő fia, Péter örökölte, aki a hetvenes évek elején Szabadi Tiborral felújította. Nagyon keveset vitorláztak a hajóval, mely több évig parton volt. Gerlóczy 2006. április 26-án eladta Juhász Miklósnak, aki Cittel Lajossal a rossz állapotú cirkálót eredeti formájában újíttatja fel. Vitorla- száma 1.
A második hajó a Nemere, melyet Moldoványi Jenő szintén Adam Harms tervei szerint épített a Yachtépítőnél. Vízrebocsátása 1926-ban történt meg. Moldoványi a hajót 1935-ig használta, majd ebben az évben eladta Márkus Antalnak, aki 1942-ben 75-ös Schärenkreuzert rendelt Benacsek Jenőtől. Ekkor eladta hajóját dr. Berzsenyi Zoltánnak. A hajó háború utáni évei ellentmondásosak. Tudjuk viszont, hogy 1954-től a Budapesti Építők Egyesülethez került. Sokan vitorláztak a hajóval. Többek között Matolay György két bajnokságot is nyert vele. 1973-ban Benedek Attila vásárolta meg, 1978-ban egy versenyen az előmerevítőnél a deck kiszakadt, ezután a hajó több évig parton állt. 1985 és 1990 között felújították, 1991. július 13-án vízre került. Vitorlaszáma 2.
A harmadik cirkáló az Addió III. 1941–42 között építette dr. Horváth Boldizsár. A terveket Benacsek Jenő készítette, és a Balatonfüredi Hajógyárban épült. Horváth Boldizsárnak ez a harmadik cirkálója, egy 22-es és egy 30-as után. Vízre bocsátására 1943. április 17-én került sor. A hajót 1968-ig – haláláig – használta. Kormányzásával, illetve Irma nevű lánya vezetésével 8 bajnokságot és 1 Kékszalag-győzelmet tudhatnak magukénak. 1969-ben szárazon volt, ekkor vette meg dr. Kiss László 110 ezer forintért. 1970- ben a víz alatti részeket felújították 100 ezer forintért. 1972- és 1979-ben új vitorlákat kapott. 1991-ben dr. Benda Ferenc és Vásárhelyi Ervin vásárolták meg, ők a hajót 1994-ben felújíttatták. 2001-től csak Vásárhelyi Ervin a tulajdonos. 2004-ben kilépett az osztályból és azóta az összevont cirkáló osztályban versenyez. A hajóra bugspritet szerelt, a nevét Il Gattopardóra változtatta, ami a vitorlázók körében nagy felháborodást keltett. Vitorlaszáma 3.
A negyedik hajó neve Tabu. Szintén a Balatonfüredi Hajógyárban épült 1943–44 között Benacsek Jenő tervei szerint, dr. Gáll Endre részére. 1944. június 10-én került vízre. Gáll Endrét koholt vádak alapján 1948-ban elítélték, ezért egy névleges eladással a hajót megmentették. Gáll Endre kiszabadulása után néhány évvel elhagyta az országot. 1955-ben testvére, dr. Gáll Imre örökölte a hajót, és három bajnokságot nyert vele. Tőle dr. Kollár Lajos orvosprofesszor vásárolta meg 1980. december 29-én. A hajót diagonál palánkozással gyönyörűen felújíttatta. Utoljára 2004–2006 között új vitorlázattal látta el. Vitorlaszáma 4.
A Taburól 1987-ben műanyag sablont készítettek, a mintából két hajótest készült el. Az ötödik hajó tehát műanyag testű, fehérre festett, Vita a neve. Perjés István részére készült Balatonföldváron, 1988-ban. A hajóval nagyon keveset vitorláznak, több éve parton van. Vitorlaszáma 5.
Műanyag testű a hatodik cirkáló is, gélezése zöld színű, a neve Dominó. Szintén 1988-ban készült el Budapesten. Első tulajdonosa dr. Kulcsár Tamás volt, aki 2004-ben Győri Károlynak adta el. Vitorlaszáma 6.
Végül a hetedik cirkáló egy igazi régi hajó: 1922-ben Friedrichshafenben a Bodenseewerft AG vállalatnál még a régi osztályelőírás szerint épült Schärenkreuzer. Tervezője Plunder (?) volt. A hajónak napjainkig hét tulajdonosa volt. Eredeti neve Seeschwalbe, a jelenlegi Szindbád nevet 1973-ban kapta Aschenauer nevű tulajdonosától, aki 2001-ig a Chiemseen tartotta hajóját. Tőle vásárolta meg Horváth László 2005-ben. Cittel Lajossal teljesen rendbe hozatta. 2006 júniusában került vízre. Még ebben az évben a magyar bajnokságon osztályában első helyezést ért el. Vitorlaszámát megtartotta, mely 25-ös, csak az országjelzése változott meg Balatonra kerülésével.
Ebből a típusból jelenleg 7 egység van a hazai vizeken. 1945 előtt négy darab épült, az ötödik építését Záborszky Rezső részére elkezdték, de 1946-ban a már megépült részeket szétbontották és eltüzelték. 1987-ben a Taburól levett minta alapján két műanyag hajótestet készítettek, 2005-ben pedig Németországból egy 1922-ben épült cirkáló érkezett az országba.
A 40-es cirkálótulajdonosok mindig is küzdöttek önállóságukért, de a kevés egység miatt 25 év telt el az első hajó megjelenése után addig, míg önálló bajnokságon mérethették meg magukat, de ez az időszak is csak négy évig tartott. Csak 40 év múlva, 1994-től lett önálló osztály a hajóból. Ezt a folyamatot nagyban segítette Bakóczy Kálmán tevékenysége. Bakóczy 1993-ban Dániából vásárolt egy Ylva típusú cirkálót (neve Róza), ami ha- sonlít a klasszikus 40-es cirkálókhoz, lényegében a hajóhosszban van némi eltérés – az Ylva rövidebb –, illetve a Rózának függesztett kormánya van. Ennek ellenére a 40-es tulajdonosok elfogadták, és osztályhajónak ismerték el. Mindezt figyelembe véve még 1993-ban új osztályelőírást készítettek, illetve még ebben az évben teljesítették az önálló osztállyá válás egyéb feltételeit, mégpedig úgy, hogy többek között más, nem 40-es cirkálót is meghívtak az osztályba, például a Pelikán nevű hajót, így 9 hajóval 1994-től jelenleg is önálló osztályként versenyezhetnek. Az elmúlt 80 év alatt 18 esetben volt önálló bajnokságuk, a többi alkalommal más típusú hajókkal versenyeztek, például 30-as cirkálókkal, 8 és 6R hajókkal.
A Róza 10, az Addió III. 8, a Tabu 3, a Neme- re 2, a Szindbád 1 bajnokságon tudott nyerni. Érdekes, hogy a Szindbád a Balatonra kerülése után rögtön bajnoki első helyezett volt.
A Kékszalag versenyeken abszolút első helyet csak az Addió III. tudott szerezni.
Sorozatunk korábbi részében már említettük, hogy a Balatonon az első Schärenkreuzer 40-es típusú volt. 1925-ben készült el Adam Harms tervei szerint a Balatoni Yachtépítő Rt.-nél. A hajó neve a mai napig is Gloria. A hajóról részletes beszámolót írt a Die Yacht 36/1925-ös számában, a beszámolóban vonalrajz, vitorlarajz és fénykép is szerepelt. Megrendelője és első tulajdonosa Kandó Kálmán, az ő 1931-ben bekövetkezett halála után Bodonyi László lett az új tulajdonos, majd 1934-től Reményi Schneller Lajos birtokolta 1938-ig. A háború után nem ismeretes a sorsa, tudjuk viszont, hogy Báthory György 1951-ben eladta dr. Gerlóczy Pálnak, majd az ő fia, Péter örökölte, aki a hetvenes évek elején Szabadi Tiborral felújította. Nagyon keveset vitorláztak a hajóval, mely több évig parton volt. Gerlóczy 2006. április 26-án eladta Juhász Miklósnak, aki Cittel Lajossal a rossz állapotú cirkálót eredeti formájában újíttatja fel. Vitorla- száma 1.
A második hajó a Nemere, melyet Moldoványi Jenő szintén Adam Harms tervei szerint épített a Yachtépítőnél. Vízrebocsátása 1926-ban történt meg. Moldoványi a hajót 1935-ig használta, majd ebben az évben eladta Márkus Antalnak, aki 1942-ben 75-ös Schärenkreuzert rendelt Benacsek Jenőtől. Ekkor eladta hajóját dr. Berzsenyi Zoltánnak. A hajó háború utáni évei ellentmondásosak. Tudjuk viszont, hogy 1954-től a Budapesti Építők Egyesülethez került. Sokan vitorláztak a hajóval. Többek között Matolay György két bajnokságot is nyert vele. 1973-ban Benedek Attila vásárolta meg, 1978-ban egy versenyen az előmerevítőnél a deck kiszakadt, ezután a hajó több évig parton állt. 1985 és 1990 között felújították, 1991. július 13-án vízre került. Vitorlaszáma 2.
A harmadik cirkáló az Addió III. 1941–42 között építette dr. Horváth Boldizsár. A terveket Benacsek Jenő készítette, és a Balatonfüredi Hajógyárban épült. Horváth Boldizsárnak ez a harmadik cirkálója, egy 22-es és egy 30-as után. Vízre bocsátására 1943. április 17-én került sor. A hajót 1968-ig – haláláig – használta. Kormányzásával, illetve Irma nevű lánya vezetésével 8 bajnokságot és 1 Kékszalag-győzelmet tudhatnak magukénak. 1969-ben szárazon volt, ekkor vette meg dr. Kiss László 110 ezer forintért. 1970- ben a víz alatti részeket felújították 100 ezer forintért. 1972- és 1979-ben új vitorlákat kapott. 1991-ben dr. Benda Ferenc és Vásárhelyi Ervin vásárolták meg, ők a hajót 1994-ben felújíttatták. 2001-től csak Vásárhelyi Ervin a tulajdonos. 2004-ben kilépett az osztályból és azóta az összevont cirkáló osztályban versenyez. A hajóra bugspritet szerelt, a nevét Il Gattopardóra változtatta, ami a vitorlázók körében nagy felháborodást keltett. Vitorlaszáma 3.
A negyedik hajó neve Tabu. Szintén a Balatonfüredi Hajógyárban épült 1943–44 között Benacsek Jenő tervei szerint, dr. Gáll Endre részére. 1944. június 10-én került vízre. Gáll Endrét koholt vádak alapján 1948-ban elítélték, ezért egy névleges eladással a hajót megmentették. Gáll Endre kiszabadulása után néhány évvel elhagyta az országot. 1955-ben testvére, dr. Gáll Imre örökölte a hajót, és három bajnokságot nyert vele. Tőle dr. Kollár Lajos orvosprofesszor vásárolta meg 1980. december 29-én. A hajót diagonál palánkozással gyönyörűen felújíttatta. Utoljára 2004–2006 között új vitorlázattal látta el. Vitorlaszáma 4.
A Taburól 1987-ben műanyag sablont készítettek, a mintából két hajótest készült el. Az ötödik hajó tehát műanyag testű, fehérre festett, Vita a neve. Perjés István részére készült Balatonföldváron, 1988-ban. A hajóval nagyon keveset vitorláznak, több éve parton van. Vitorlaszáma 5.
Műanyag testű a hatodik cirkáló is, gélezése zöld színű, a neve Dominó. Szintén 1988-ban készült el Budapesten. Első tulajdonosa dr. Kulcsár Tamás volt, aki 2004-ben Győri Károlynak adta el. Vitorlaszáma 6.
Végül a hetedik cirkáló egy igazi régi hajó: 1922-ben Friedrichshafenben a Bodenseewerft AG vállalatnál még a régi osztályelőírás szerint épült Schärenkreuzer. Tervezője Plunder (?) volt. A hajónak napjainkig hét tulajdonosa volt. Eredeti neve Seeschwalbe, a jelenlegi Szindbád nevet 1973-ban kapta Aschenauer nevű tulajdonosától, aki 2001-ig a Chiemseen tartotta hajóját. Tőle vásárolta meg Horváth László 2005-ben. Cittel Lajossal teljesen rendbe hozatta. 2006 júniusában került vízre. Még ebben az évben a magyar bajnokságon osztályában első helyezést ért el. Vitorlaszámát megtartotta, mely 25-ös, csak az országjelzése változott meg Balatonra kerülésével.
Vissza
