Elhunyt Tolnay László

Elhunyt a tizenhatszoros magyar bajnok, kétszeres olimpikon Tolnay László.
Simon Károly búcsúja a baráttól és versenyzőtárstól:

In Memoriam Tolnay Kálmán László


Mély szomorúsággal emlékezik az ember, amikor egy barát, egy közismert kiváló vitorlázó sporttárs elhagyva a földi életét azt választja, hogy az örök élet tengerén figyelje a széljárást, kormányozza hajóját és vesse be horgászbotját a vízbe. Különösen akkor érzi az ember az elhunyt hiányát, amikor a találkozások filmkockái végig pörögnek, és megjelenik egy szókimondó, barátságos és nyugodt, családját szerető, tehetséggel megáldott vitorlázó alakja.

86 éves korában elhunyt Tolnay Kálmán László, - a vitorlázók csak Lacinak hívták – a Magyar Vitorlás Szövetség örökös tiszteletbeli – a Balatonfüredi Yacht Club örökös tagja, Balatonfüred sportjáért kitüntetettje, kétszeres olimpikon, többszörös magyar bajnok.

A Balaton mellett született, és a belső Hajógyárban, a tó közelében nőtt fel. Édesapja nem volt más, mint az akkori gyármű vezetője. Az első magyar vitorlavarró mester Tolnay Kálmán bácsi. Laci tehetsége elkötelezett vitorlázóvá tette, és már egész fiatalon az egyik KMYC tagtól kapott Dingivel versenyzett sárga vitorlával, hogy messziről is figyelni lehessen. Laci rendszeresen a Füredi Balatoni Yacht Club színeiben kezdett kalóz osztályban versenyezni, három bajnokság első helyezése: 1944, 1948 és 1949 években. Felsőfokú faipari technikumban szerzett oklevelével a Füredi Hajógyárban kezdett el dolgozni. 1950-ben átülve a Csillaghajó osztályba, 1950-51 és 1952-ben bajnokságot nyert. A hazánkban 1957-ben megjelenő olimpiai osztályban tartozó Finn-dingivel már bajnokságot nyert, és jó eredményei révén részt vehetett az 1960-as római olimpián. 1961-ben ismét átült a Csillaghajó osztályba. Az ő tervei alapján módosított a Füredi Hajóügyárban épített hajóval az 1962-es, 1964-es, 1965-ös és 1967-es években bajnokságot nyert. Nagy teljesítmény volt, amikor 1962 és 1964-ben az Ostsee Woche-n Warnemündében kimondottan viharos szelekben megszerezte hazánk háború utáni első tengeri győzelmét, megverve a római olimpia első helyezettjét, az orosz Pinyegint.

1965-ben a Csillaghajó osztály District bajnokságán a 48 induló közül a 3. helyet szerezte meg, mely versenysorozatot 1966-ban az Atterseen megnyert.

Kékszalag versenyen is indult, és 1965-ben felhúzhatta a győztesnek kijáró szalagot az árbocára. Kiváló eredményei alapján 1968-ban részt vett a mexikói olimpián és 13. helyen végzett. 1 futamban harmadik lett, egy futamból pedig technikai okok miatt ki kellett állnia.

Ezután felhagyott a válogatottsággal, és időnként versenyzett csak: Solingban vagy 30-as Cirkálóban.  Eredményes vitorlás pályafutásának véglegesen a Dragon osztályban 1974-ben bajnokságot nyerve mondott búcsút.

A Hajógyárban a tervezési osztályban, mint csoportvezető dolgozott: tervezte a B21 és B24 típusú vitorlásokat.

A vitorlázást abbahagyva a horgászás lett a szenvedélye és családjának élt. Soha nem volt nagyképű vagy kérkedő, pedig eredményei alapján az lehetett volna. Hiányozni fognak kritikus szakvéleményei pl. a hajóbeállításról, időjárás előrejelzései, haljárásról szóló tapasztalatai, nyugodt természete, oldaltáskájával együtt.

-    Nyugodj békével!  –

Simon Károly
Balatonfüred, 2010. szeptember 15.  

2008. augusztusi beszélgetés Tolnay Lászlóval. Megjelent a Hajó magazinban (letölthető pdf itt)

Simon Károly és Tolnay László

Támogatóink: