A Szövetség Története

Magyar Vitorlás Szövetség

A magyar vitorlás sport az 1920-as évek második felében indult robbanásszerűen dinamikus fejlődésnek. A versenyek iránti növekvő igény, a vitorlás egyesületek erősödése, a hajóosztálypolitika szervezésének szükséglete, és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének szükségszerűsége 1929-ben életre hívta a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetséget. De a szervezet megalakításának voltak fontos előzményei.

A Nemzetközi Yacht Verseny Szövetség 1907-ben alakult Párizsban. Létrehozásában szerepet játszottak az Ausztria-Magyarország küldöttei is.

1912-ben a nemzetközi szövetség felvette a Magyar Yacht Clubot tagjai közé, és megbízta a sporthatósági teendők magyarországi ellátásával. A gróf Széchenyi Emil vezette egyesület 1913-tól Királyi Magyar Yacht Club néven szerepelt.

1920-as évek végefelé

Az első világháború kitörése után a KMYC-et, ahogy a központi hatalmakhoz tartozó országok klubjait mind, kizárták a Nemzetközi Vitorlás Yacht Szövetségből, ám 1924-ben újra felvették tagjaik közé.

Magyarországon a huszas évek második felében a vitorlás sportban dinamikus fejlődés indult. Szaporodtak az egyesületek, a hajók, megkezdődtek a rendszeres versenyek. 1928-ban már indultak magyar vitorlázók az Amszetrdami Olimpián is

1929 december 3-án öt vitorlás klub - a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, és a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club - megalakította a Magyar Vitorlás Yacht Szövetséget, amelynek első elnöke gróf Széchenyi Béla lett.

1932-ben dr. Ugron Gábor lett a magyar szövetség elnöke. A következő tíz évben a magyar vitorlás sportot máig meghatározó, az európai vitorlázásban élenjáró programok indultak el. Akkoriban épültek a Balatonon a klaszikus vitorlásflották, felvirágzott a versenyélet. Akkor szervezték az első Kékszalagot, Csillagtúrát, rendszeressé váltak a nemzeti bajnokságok. 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát. 1937-ben a magyar vitorlázók főszerepet játszottak az Európai Vitorlás Szövetség megalakításában is.

A második világháború utáni helyzetben a vitorlás sport fejlődése megakadt. A sportág a diktatúra évei alatt megtűrtté vált, a fejlődéshez segítséget nem kapott.

1948-ban a vitorlás szövetséget feloszlatták, és új vezetőkkel csak Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség néven működhetett, majd 1957-ben lett újra MVSz.

A Magyar Vitorlás Szövetség a tagegyesületek szervezete, az egyes vitorlázók egyesületi tagságukon keresztül illeszkednek a rendszerbe. Megalakulása óta 2014-ig 19 elnök vezette.

Ma az MVSZ-nek közel négyezer tagja van. Magyarország tavain a tagegyesületek évente összesen több mint kétszáz vitorlás versenyt rendeznek. A versenyzők 50-55 különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek az országos bajnoki címekért.

A magyar vitorlázás aktívan kapcsolódik a nemzetközi versenyélethez is. A Balatonon évente négy-hat alkalommal kerül sor különféle hajóosztályokban világ és Európa-bajnokságokra, Európa Kupa futamokra.


   

Kékszalag rajtja 1934-ben
 

Az első Magyar olimpiai csapat 1928-ban

Támogatóink: