Véget értek az olimpiai vitorlás versenyek Rióban

2016. Aug. 19. 16:33

Tegnap az utolsó Éremfutamok is lezajlottak, megvan mind a tíz olimpiai osztály végeredménye (lásd a melékletben). Szokás szerint kiegyenlített, erős mezőnyök versenyeztek, összesen 15 nemzet szerzett érmet vitorlázásban.

Két aranyat és egy ezüstöt gyűjtve Nagy-Britannia lett a legsikeresebb. Rajtuk kívül még a hollandok szereztek két aranyérmet a lehetséges tízből. A legtöbb érem Új-Zélandé 1 arany, 2 ezüst és 1 bronz formájában. Talán minden idők legsikeresebb szereplését produkálták a horvát vitorlázók, akik közül olimpiai bajnoki címet szerzett Sime Fantela és Igor Marenic (470), míg a Laser Standardben ezüstérmes lett Tonci Stipanovic. Ő egyébként az Éremfutamon vesztette el tízpontos előnyét az ausztrál Tom Burtonnel szemben. Hasonló módon csúszott le a dobogóról finnesük, a háromszoros Európa-bajnok Ivan Kljakovic-Gaspic. Az Éremfutamokban egyébként ő jelentett némi magyar érdekeltséget, hiszen hosszú évek óta magyar gyártmányú Pata karbonárbóccal versenyez. 

Nekünk is sok örömöt hozott ez az Olimpia, sokkal többet, mint általában szokott. Két versenyzőnk is rendre az élmezőnyben vitorlázott, és mindketten arattak futamgyőzelmet is. Ilyen még soha nem történt, vagyis az, hogy két osztályban is akadt volna magyar olimpiai futamgyőzelem. Igaz, sok nem is volt korábban.

A magyar vitorlázók 1928 óta a mostanival együtt 15 olimpián vettek részt. Összesen 59 versenyző nyolcvannyolc év alatt, persze néhányan - tizenegyen - többször is. Az első futamgyőzelmet Fináczy György érte el 1972-ben Kielben, majd a Detre testvérek nyertek két futamot is a Tallinnban 1980-ban, amikor bronzérmesek lettek. 1992-ben Barcelonában pedig Nyári Gyula és Zsolt győzött a hatodik futamban 470-es osztályban. Ez a négy futamgyőzelem szaporodott most hatra Érdi Mári és Berecz Zsombor jóvoltából.

Az előrelépés az elmúlt évekhez viszonyítva nyilvánvaló, hiszen ha a mostani riói szereplést hasonlítjuk bármelyik korábbi magyar olimpiai részvételünkhöz, akkor az csak a kielihez és a tallinnihoz fogható (és az utóbbit nem lebücselve, de csonka Olimpia volt, akárhogy is nézzük..).  

A Riói Olimpián a győzelmek mellett a többi futamon is érdemes volt a mieinknek szurkolni. Öröm volt látni az élő közvetítések révén, hogy ha netán gyengébben sikerült az első szakaszuk, akkor is előrébb kapaszkodtak, illetve jó néhány alkalommal értek célba a legjobbak között.

Berecz Zsombor már három éve egyértelműen a finnes nemzetközi élvonalba tartozik, de Érdi Mári és Vadnai Benjamin nagyon fiatalok, akiktől komoly olimpiai eredmény reálisan majd négy év múlva a Tókiói Olimpián várható. Ehhez képest Vadnai egy 9. hellyel nyitott a Riói Olimpia legnépesebb 46 hajós Laser Standard mezőnyében, és a további futamain is általában jobban szerepelt, mint amit a papírforma diktált volna. Volt egy balszerencsés óvása, illetve néhány futamon az extrém erős széllel ott járó szokatlan hullámzás sem kedvezett neki.

Érdi Mári viszont minden nehezítő körülmény ellenére nem csak helytállt, de messze az elvárható szint felett teljesített. A  második versenynapon elért 5. helye majd futamgyőzelme csodálatos! Az 37 hajós mezőnyben összetett 14. helye pedig minden idők legjobb magyar szereplései közé tartozik. A 14. helyet a mezőny létszámához viszonyítva, százalékosan számítva ennél jobbat eddig csak az emlegetett Detre testvérek, Fináczy György és Heinrich Tibor értek el!

Berecz Zsombor pedig kétszer is jobban vitorlázott a teljes olimpiai mezőnynél, még ha ebből az egyik futama korai rajt miatt el is veszett. De azt a futamot sem a rajtnál szerzett előny miatt nyerte volna meg nagy fölénnyel, hanem mert annyival jobban vitorlázott a többieknél. Három másik tízen belüli helyezése is nagyszerű, pontszerző vagy dobogós helyre elegendő tudást és felkészültséget jelez.

Ennek ellenére az önmaga elé tűzött célt, a tíz közé, az Éremfutamba kerülést, esetleg egy pontszerző hely megszerzését nem sikerült elérnie, ami csalódottsággal töltheti el. De talán vigasztalja őt is a tudat, hogy ennek oka nem felkészülési, képesség vagy tudásbeli hiányosság, hanem az, hogy ez egy Olimpián történt. Az Olimpia egyedi versenyhelyzet, máshol alig vagy nem gyakorolható pszihés terhelés és feladat. És minél többet, minél több évet készül erre valaki, és főleg minél esélyesebb, annál nagyobb a terhelés, a próbatétel.

A csak négyévente adódó lehetőség ezen a különleges versenyen kicsúszott Zsombi kezei közül. Az első napon elért futamgyőzelem elvesztésének sokkját - végigmenni, fölényesen győzni egy olimpián, majd diadalittasan a célba érve hirtelen szembesülni a helyzettel - hihetetlenül jó versenyzői felfogással nagyszerűen feldolgozta, és a következő két napon kiváló, domináns versenyzéssel rossz helyzetét a visszájára fordítva a harmadik helyre száguldott előre. Ám egy ilyen vesztes helyzetből felállás akkor is rengeteg lelki és szellemi energiát emészt fel, ha a sokkra adott válasz ilyen sikeres. A lelki lazításra csábító pihenőnap utáni futamon a korábbinál kevésbbé látványos pofont kapott a sorstól, amikor egészen gyenge szélre számítva, az abban nagyon gyors vitorláját használva sebességhátrányba került a vártnál frissebb szélben. Ez pech. Mégis ez megzavarhatta, és gyorsan jött az újabb, immár kifejezetten rossz és a korábbiak miatt kiejthetetlen futameredmény, majd a hasonlóan elhibázott zárónap. Erre a pihenőnap utáni második pofonra reagált rosszul, talán innen hiányzott a nyugodt energia, amit valójában elhasználhatott az első nagy talpra álláskor.

Mindez persze csak az egykori versenyző töprengése, akár téves is lehet... Abban viszont biztos vagyok, hogy ebből a versenyből Berecz Zsombor rengeteget tanult és fog még tanulni. Elsősorban az, hogy miként kell győzni egy Olimpián.

Legyen alkalma még sokszor kamatoztatni ezt a tudást!

Ruji

Csatolt képek:

Csatolt fájlok:

Támogatóink: