Sándor Ferenc: Ismerni kell a határainkat
2018. Aug. 21. 08:50A balatoni vitorlázásnak rengeteg legendás alakja, kormányosa van - például a Kékszalag alapítói -, akik egész életükben rengeteg munkát, időt fordítottak arra, hogy ismertebbé tegyék a sportot. A 2018-as esztendő nemcsak azért különleges, mert sor került az 50. Kékszalag Erste Nagydíjra, hanem azért is, mert idén ünnepli nyolcvanadik életévét három nagyszerű balatoni vitorlázó, a Tramontanáról ismert Sándor Ferenc, akit Jegenyének becéz a vitorlástársadalom, Balaton legrégebbi hajójáról, a Kishamisról ismert Hrehuss György valamint Balaton-szerte ismert, a vitorlázásba családja révén bekerülő Tuss Miklós. Bár az idei Kékszalagnak vége, a három legendás vitorlázó a vitorlázásról, a Kékszalagról, kitartásról, a változásokról, élményekről szóló beszámolói aktuálisak. Az első részben Tuss Miklós volt a főszereplő, a másodikban pedig Sándor Ferenc.
„Tulajdonképpen a csodával határos módon kerültem a Balatonra annak idején, évtizedekkel ezelőtt. A Műegyetemen végeztem és a Veszprémi Állami Építőipari Vállalathoz kerültem. Akkor 23 évesen fogalmam sem volt, hogy a vitorlázást eszik-e vagy isszák. Egy kollégám, Somodi Pál hívott le a Balaton partjára van ott egy vitorlástelep” – mondta Sándor Ferenc, akit a balatoni vitorlástársadalom Jegenyeként is ismer és neve évtizedek óta a többszörös Kékszalag-győztes ikonikus Tramontana nevű hajóhoz kötődik.
„Ott a kikötőben találkoztunk Szekeres János bácsival, aki rám mutatva azt mondta Palinak, hogy ilyen jegenyeszerű ember kell nekem mancsaftnak a repülő hollandiba” – tette hozzá Sándor Ferenc, utalva a becenév eredetére. „Innentől nem volt megállás, repülő hollandiztam, finneztem, majd 1969-ben Bucsy Balázs invitálására kerültem a Tramira (A Tramontana beceneve.). Mondhatjuk, hogy fél évszázada mindent tudok a hajóról” - fogalmazott Sándor Ferenc.
Az idén 80 éves balatoni vitorlázók - Hrehuss György (bal oldalon), Sándor Ferenc (középen), Tuss Miklós (jobb oldalon)
Nyilván több évtizedes tapasztalattal nehéz kiemelni legemlékezetesebb eseményeket, de mégis erre kértük Sándor Ferencet. Azt mondta, hogy az 1971-es Kékszalag Bucsy Balázs vezetésével a hihetetlen kategóriába tartozott. „Részben, mert hihetetlen szélcsend volt, és a verseny derekán még nem volt reális, hogy elsőként fussunk be, annyira előttünk jártak a csillaghajók. Azt is tudni kell, hogy akkoriban az északi parton nagyon hínáros volt a víz, ez pedig lassította a csillaghajókat. A Trami viszont nem szedte a hínárt, így gyorsabbak tudtunk lenni. Végül a célegyenesben Füred felé – Tihany után – szinte fej fej mellett haladtunk a versenytárs csillaghajóval, és végül pár méteres előnnyel nyertünk” – mondta Sándor Ferenc, aki szintén kiemelkedő élményként beszélt az 1977-es Kékszalagról, amelyet 4,5 órás előnnyel nyertek meg a Tramontanával.
Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna a vitorlázás iránt érdeklődő fiataloknak, azt mondta: „A természettel szembeni alázat nagyon fontos és ismerni kell a saját határainkat is. Szintén elengedhetetlen, hogy tiszteljük a másikat, akivel együtt hajózunk. Ezek közhelyeknek tűnnek, de jöhet olyan vihar a Balatonon vagy bárhol a vízen, amikor, ha a fentieket nem tartjuk be, akkor nagy baj jöhet”.
A sorozat kövtkező részében Hrehuss György ad tanácsokat a vitorlázóknak.
A cikk eredetileg az 50. Kékszalag Erste Nagydíjra kiadott nyomtatott Kékszalag Magazinban jelent meg 2018 júniusában.
Fotók: Vincze Gábor / Compass Magazin - Tramontana.hu
-20220709020714.png){kind=logo}
