Nem sikerült az Éremfutamba kerülés
2016. Aug. 14. 21:59A Riói Olimpián a Finn osztály kilencedik és tizedik futamával Berecz Zsombor álmai szertefoszlottak. Az utolsó napon 18. és 12. helyeken ért célba és ezzel az összetett versenyben a 12. helyen végzett, nem került a hétfői Éremfutamba.
Az össztett eredménylista letölthető a mellékletből.
Kedves Olvasó, vitorlázó, bárki, aki most azt keresi a cikkben, hogy mit mond Berecz Zsombor!
Személyes sorok következnek.
Soha nem leszek "profi" tudósító. Borzasztó dolog lehet tudósítónak lenni.
Hajnali két óra van. Cserta Gábor nagyjából ilyenkor szokta elküldeni Rióból, amit a versenyzők mondtak neki a napi futamaikról. Nagyon örülök, hogy most nem érkezett tőle semmi.
Az olimpia gyönyörű dolog. De a legembertelenebb, leghitványabb munka, amit az Olimpián látok, az a riporteré, aki a kudarc pillanatában, a még szinte fel sem fogott fájdalom, a meg sem emésztett vereség, a döbbenet pillanatában odatülekedik a mikrofonjával és kérdez.
Tudom, hogy utasításra teszi. Tudom, hogy ez a "dolga". Ha diadalmas örömkor teszi, rendben van, mert az örömöt osztja, ami a győztesnek is kell, mert ő is ki akarja kiabálni a világnak a maga boldog katarzisát. De amikor valakinek nem sikerül elérnie, amire évekig készült, amiről álmodott, és a riporter nem hagyja békén, odalép és kérdez a nyilvánosság mondvacsinált nevében, az nekem felfoghatatlanul embertelen munka.
Soha nem lehetnék profi riporter. Nem lennék hajlandó odalépni és alig hogy megtörtént máris kérdezni okokról, érzésekről a legjobb idejétől messze elmaradó és így a számából éppen kiesett úszót, a döntőt sokkoló módon elveszítő vívót, vagy bármely kudarcot éppen elszenvedett sportolót. Aki ilyenkor, a vereség, a veszteség pillanatában a nyilvánosság nevében azonnal, gátlástanul kérdez, az szerintem soha nem csinált semmit komolyan az életében, semmit teljes szívvel és annyira keményen, mint ahogy egy jó sportoló készül a versenyére. Aki ilyenkor kérdez, az embertelen, érzéketlen. És az nem is drukkolt igazán, sőt önzőn szurkolt, valójában csak önmaga örömével törődött.
A siker, a szeretet az megosztható, mert pozitív és kifogyhatatlan, maga a bőség, ami osztódással szaporodik és szaporítandó. A balsiker fájdalma viszont nem osztható. Az magánügy.
Nem akarom tudni, hallani most azonnal, hogy mit gondol Berecz Zsombi az utolsó két riói olimpiai futamáról. Pontosabban nagyon szeretném tudni. De majd holnap vagy inkább a jövő héten! Ha pedig nem akarja és nem fogja az orrunkra kötni, akkor soha.
Nincs olyan, hogy minden a nyilvánosságra tartozik. Az a média érdekből kreált hazugsága.
Örülök, hogy Cserta Gábor ma még nem írt nekem.
Ruji
-20220709020714.png){kind=logo}
