FIGYELJÜK A FÉNYEKET – ELINDULT A VIHARJELZÉSI SZEZON A BALATONNÁL (PODCAST)

Vitorlázz Itthon: A viharjelzés nem csupán villogó fény, hanem életeket menthet. Nem lehet elégszer elmondani: mi van a jelzések mögött?

Horváth Ákos: Konkrétan az egyes villogások azt jelzik, hogy mekkora szélre számíthatunk. Amikor az első fok van kiadva az azt jelzi, hogy erős szélre kell számítani. Körülbelül 40-50 km/h közötti széllökésekre számítunk. Amikor másodfok van kint, akkor 60 km/h feletti, tehát viharos széllökés várható. A helyzet persze bonyolultabb ennél, ugyanis ha azt látjuk, hogy kiadták a másodfokot az lehet egy 60 km/-ás szél, amit egy tőkesúlyos hajóval bőségesen lehet kezelni, de lehet az 120 km/h-ás szél is, ami egy nagy motoros hajónak is nagy kockázatot jelent. Éppen ezért én mindenkinek nagyon ajánlom, hogy kövesse a szöveges időjárásjelentést.

Fotó: MTI / Varga György

Ez nagyon egyszerű, a met.hu oldalon van olyan oldal, mely a tavi viharjelzésekkel és konkrétan a Balatonnal foglalkozik. Itt lehet elolvasni, hogy mi az érvényes prognózis. Amikor mi kiadunk egy jelzést, ahhoz van egy időjárás előrejelzés is, melyben le van írva, hogy zivatart várunk észak-nyugatról, vagy dél-nyugatról akár 80-100 km/h-ás széllökéssel, vagy időnként egy-egy széllökés elérheti a 60 km/h-ás sebességet. Óriási a különbség.  Aki vízen van, nyilván mobiltelefonon ezt meg tudja nézni, de még egyszerűbb, ha az OMSZ Meteora alkalmazást használja. Ennek lényege, hogy fütyül, amikor valamiféle jelzés kerül kiadásra, de meg lehet nézni, hogy a jelzés mögött milyen időjárási jelentés áll. Ezt nagyon fontosnak tartom a vitorlázók részére, de ugyanúgy a strandüzemeltetők, vízibicikli-kölcsönzők részére is. Sok ember tudná ezt hasznosan alkalmazni.

VI: A normakövetés hogy alakul?

HÁ: Egyrészt egyre többen vannak itt a Balatonnál. Egyre jobban ki vannak szolgáltatva azok, akik vízen vannak. Egyre több a vitorláshajó, sokan jönnek csónakázni, vízibiciklizni. Másrészt az időjárás mindig szolgál meglepetéssel. Aki pár évtizede itt van a Balatonnál, tapasztalhatta, hogy szeszélyesebb az időjárás – mondhatnánk gorombább tud lenni a Balaton a hirtelen viharokkal.

Mindenképpen nagyobb a tét. A harmadik dolog pedig – talán nem szerénytelenség, hogy mondom – az előrejelzések és a viharjelzések pontossága jelentősen változott, reményeink szerint jó irányba az elmúlt évtizedekben. Akkor van kint a jelzés, amikor feltétlenül szükséges. Arra törekszünk, hogy feleslegesen ne villogjanak a lámpák, de természetesen elsődleges cél, hogy vihar előtt időben kint legyen a figyelmeztető jelzés. Nagyon jó együttműködéseink vannak azokkal a szervezetekkel, melyek a biztonságot szolgálják. Mindenek előtt a Balatoni Vízirendészettel, de nagyon korrekt viszonyunk van a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával is, akikkel mondhatom fél szavakból megértjük egymást.

VI: Jó pár évvel ezelőtt egy nagyon komoly fejlesztésen esett át a viharjelző rendszer és ezáltal a szolgálat is. Mi történt az elmúlt években?

HÁ: Itt két vonalat érdemes megkülönböztetni. Az egyik, a mindenki által látható technikai vonal. Az, hogy a Katasztrófavédelem, illetve annak egyik cége a RSOE nagyon komolyan üzemelteti a viharjelzést. Odafigyelnek arra, hogy a lámpák nagy biztonsággal menjenek. Nagyon sokat segítenek a Balaton körüli mérőrendszer távközlési részében is. A rendszer biztonságos, megbízható. Ez a technikai rész.  A másik pedig az, hogy maga a módszertan is változott. Az informatika nagy szerepet játszik, nálunk is vannak nagyteljesítményű számítógépek, melyekkel a Kárpát-medencére – mondhatnám hangsúlyozottan a Balatonra irányulva oldjuk meg azokat a bizonyos előrejelzési egyenleteket. Mindehhez hozzájön az, hogy a hosszú évek tapasztalata és az itt dolgozó kollégák tapasztalata sokat számít ahhoz, hogy az előrejelzések folyamatosan javulnak. Itt tényleg meteorológus generációk adták egymásnak a kilincset. Meg kell említenem az előző generációnál dr. Bartha Imrének a nevét, aki nagyon sokat tett azért, hogy a viharjelzés módszertana fejlődjön és használhatóvá váljon a gyakorlatban.

VI: Nagyon sokszor előfordul, hogy áttúrázik valaki mondjuk a keleti-medencéből a középsőbe és azt látja, hogy míg Tihanytól visszanéz keletre nincs jelzés, a középső-medencében pedig már van. Ilyenkor mire kell sokkal inkább figyelemmel lenni? Ugye a szakaszhatárok a medencék között megvannak, eszerint működtetitek a rendszert.

HÁ: Ez egy nagy segítség, hiszen jóval kevesebb ideig kell jelzést fenntartani egy-egy medencében. Egyszerű példa: egy zivatarnak van egy 10 kilométeres karakterisztikus mérete, tehát egy olyan hatása – ha helyi zivatarról beszélek – ami ha a keleti-medence felett van, a keleti-medence keleti felében egy erős-viharos szelet okoz, a középső-medencében ehhez nem kell már másodfokot tartani hanem elegendő egy első fok, adott esetben a nyugati-medencében pedig egyáltalán nem kell jelzést tartani.

Fotó: MTI / Varga György

A vitorlázók eléggé jól ismerik azt a területet, ahol Szigligetnél a Tapolcai-medencéből kifúj kegyetlenül a szél a Szigliget-Balatonmária vonalon. Korábban amiatt a szélcsatorna miatt gyakorlatilag Tihanyig ki kellett adni a jelzést. Most, hogy jó pár éve három medencére lehet bontani a Balatont így ezt is jobban és finomítva lehet kezelni – a jelzések száma egy-egy medencében csökkent.

VI: Milyen modellek, milyen technika, milyen szakértelem van a háttérben?

HÁ: Ahhoz, hogy az időjárást meg tudjuk mondani akár egy fél napra előre is, ahhoz nekünk gyakorlatilag ismernünk kell az Atlanti-óceántól az Urálig a légköri viszonyokat. Hogyha napnál hosszabb időre szeretnénk időjárásjelentést készíteni, akkor pedig majdnem az Atlanti-óceántól Közép-Ázsiáig kell tudni az időjárási állapotokat. A nemzeti meteorológiai szolgálatok igencsak cserélik az adatokat. Még az internet ideje előtt olyan adatforgalom volt a meteorológiai adatok tekintetében, amely semmilyen más területen nem volt. Ezek a mérések bemennek nagyteljesítményű számítógépekbe, ahol bonyolult egyenletrendszereket oldanak meg. Ez egy matematikai-fizikai probléma, ahogyan a meteorológia is alapvetően egy fizikai rendszer, egy hidrodinamikai probléma, ha úgy tetszik.

Fotó: Horváth Ákos

Ezen kormányzó egyenletek megoldásából kapunk egy képet a várható időjárás tekintetében. Mivel azonban a légkör nagyon bonyolult, ezek az egyenletek egészen pontosan nem tudják leírni a légkört. Bizonyára sokan hallottak már azokról a hatásokról, amelyek időben nagyon gyorsan növekednek. Ezt pillangó hatásnak is lehet nevezni.  Ezek a modellekben is élnek, vagyis a számítógépek által készített előrejelzések sokszor meglehetősen elcsúsznak. Ilyenkor, amikor életvédelemről vagy szó és a következő pár órára kell nekünk előrejelzéseket készíteni, akkor nem csak a számítógépes előrejelzéseket használjuk, hanem nagysebességgel monitorozzuk az időjárást a meteorológiai radarok, a műholdak, az azonnal beérkező mérések tekintetében nézzük, hogy a menetrend, amit a számítógépes modellek felállítottak miként alakul, mennyire jön be, mik az eltérések. Amikor egy bonyolult zivataros helyzet van, akkor bizony a modellekből csak azt lehet kivenni, hogy bonyolult zivataros helyzet lesz , tele zivatarral itt a környéken. De hogy pontosan mikor és pontosan hol pattannak ki a zivatarok, azokat a meteorológusnak az úgynevezett azonnal bejövő információkból készített  analízisek segítségével van lehetősége valamit megállapítani.

A viharjelzésről (46/2001. (XII. 27) BM rendelet alapján)

4§ * (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva -, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.

(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.

(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.) kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.

I. fokú viharjelzés  esetén a várható maximális széllökések 40-60 kilométer/óra sebességet érhetnek el, a II. fokú viharjelzés esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométer/órát.

Forrás: vitorlazzitthon.hu