Haris György
Haris György
Önéletrajz
65 éves vagyok, a piaristáknál érettségiztem, a Vendéglátóipari Főiskolát és a Közgáz idegenforgalmi szakosítóját végeztem el. Angolul németül és spanyolul beszélek.
A cégeim, a Haris Group autó- hajó-, vadászati kiállításokat, rendezvényeket szervezett, de volt és van érdekeltségünk irodabútorban, divatban, vendéglátásban és ingatlanberuházásokban is, itthon és Spanyolországban. Jelenleg a Haris Park a Marczibányi téren és a Mezzo étterem az aktív terület.
A 90-es évek vége felé a Dufour yachtok importját is végeztük. Ekkor már egy Scholtz 22-esben versenyeztem, később a Sirocco felújítása után Cimbitől leshettem el a nagyhajós versenyzés fortélyait, az utóbbi 10 évben pedig Straub Elek Talizmán 6R Yacht-ján mancsaftolok.
A téli hónapokat marbellai házamban és vitorlázással töltöm ,de rendszeresen járok otthon ügyeket intézni, unokákat látogatni, dolgozni is, ezért az elnökségi munka nem szenved csorbát.
A Cassiopeiával az ARC regattán átszeltük az óceánt, abszolút 5-ik helyen érve célba, tavaly a Rolex Med Máltán és sokszor hajózunk a Kanári szigetek körül.
Az újonnan megalakuló szövetségben szívesen vállalok munkát, ha sikerül olyan feltételeket teremteni, amik a kis és a nagy egyesületeknek is egyaránt tükrözik az érdekeit. A jelenlegi kvótás rendszer antidemokratikus és nem ösztönző. Markánsan sértik a kisebbségi jogokat.
Számomra is nyilvánvaló, hogy a nagy egyesületek jelentős energiát, pénzt és munkát fektetnek az utánpótlásképzésre, tehát joggal formálnak igényt nagyobb beleszólásra. Tény ugyanakkor, hogy a közel 3600 nagyhajós versenyzői tagdíj több mint 50 milliós bevételt indukál a szövetség éves bevételei között.
Én a megoldást egy – az autósportból már ismert, rally és túra – megosztásban látom. A versenyzőképzéssel, utánpótlás-neveléssel, versenyeztetéssel foglalkozó egyesületek vonatkozó hajóosztályai a versenyosztály kategóriába, a többi hajóosztály a túraosztály kategóriába kerülne. Természetesen ezt minden érintettet bevonva, konszenzusos alapon előkészítve lehet egy alapszabály-módosítással elérni.
A „versenyistállók” érdekeinek képviseletét egy az általuk delegált bizottság látná el, segítendő az elnökség döntési munkamenetét.
Ha elfogadjuk, hogy a kis egyesületek is a nagy család tagjai, akkor az ő gondjaikat is hangsúlyosabban fel kell vállalnunk. (Bóján állás, sólyák építése, szabályismereti képzések, manővertréning megszervezése stb, stb, természetesen piaci alapon.
Szorosabb kapcsolat kialakítása a Hatósággal, részvétel a szabályok változtatásában, a képzések ellenőrzésében stb.
A balatoni kikötői árak elszabadulásával egyenes arányban nő a tengerre kerülő magyar hajók száma. Ezek műszaki vizsgáztatása, annak egész rendszere felülvizsgálatra és egyszerüsítésre szorul, aki vizsgáztatott már hajót, tudja mire gondolok. ( Miért tudja Lengyelország 100-200 €uro-s összegért lengyel lajstrom alá tenni az offshore hajókat? Miért nem tudjuk mi is? Hatósági egyeztetéseket szeretnék kezdeni ezügyben is. )
Természetesen egy ilyen rövid bemutatkozóban nem lehet minden kérdésre kitérni. Amit én fel szeretnék és fel tudok vállalni, az a részrehajlásmentes tisztességes képviselete a vitorlázó társadalomnak. Pár hónapja nyugdíjba vonultam, érzek magamban energiát és kedvet ehhez a társadalmi munkához. A konfliktuskezelő képességem jó, tudom mi a seamanship szárazföldön és vízen egyaránt.